A görög föld legelszigeteltebb részén az Athosz félszigeten egy zárt autonóm papi köztársaság található. A terület a nevét a félsziget déli részén lévő 2033 méter magas meredek szent hegyről kapta. 1000 évvel ezelőtt Bizánchoz hű szerzetesek elhatározták, hogy itt élik le aszkéta életüket. Bizánc császárainak köszönhetően valamikor 400 kolostorban 40000 szerzetes élte itt szigorúan vallásos életét.

Mára mindössze 20 kolostor és 2000 szerzetes maradt itt, de életük puritán volta mit sem változott. A kolostorok fantasztikus kincseket tartalmaznak. Itt őrzik többek között Jézus keresztfájának legnagyobb darabját. A kolostor köztársaság nem turistalátványosság, nők és nőnemű élőlények nem léphetnek be. (Mesélnek egy szerzetesről, aki pólyásként árván került ide és 83 évesen halt meg. Soha életében nem látott nőt).

Hosszas engedélyeztetés után napi 110 idegen léphet be, ebből 100 ortodox kell, hogy legyen. Turistahajók 500 méterre közelíthetik meg. A hajóról fantasztikus kolostorkomplexumok láthatók. Csodálatos, nagy és jó állapotú épületek, melyeknek alig van lakója.
Ennek 40, ennek 70 szerzetes a lakója mondják. Szinte mindegyikre jut egy emelet. 2012-ben eredőtűz tombolt a félszigeten. Nemzetközi összefogással sem tudták eloltani az egyre fenyegetőbb tüzet. Ekkor isteni csoda történt! Augusztus közepén elkezdett szakadni az eső, mely eloltotta a tüzet.

Kép és szöveg: Bárdos Tamás