MÓKUS SÖRKERT ÉS ÉTTEREM MÓKUSAI

DSC_1177Vándor, ki Óbuda legkellemesebb részén, a Krúdy-negyedben barangolsz, s megszomjaztál, vagy netán megéheztél, a Mókus Sörkertben bizton megtalálod a gasztronómiai igényeidnek megfelelő helyet. A tűző nap elől menedéket nyújtó gesztenyefák lombkoronája, a grillezett ételek illata fogad, megtekintheted, ahogy a szakács a parázs fölött forgatva készíti a finomságokat.
Látnivaló azonban akad itt más is. Egy éve talán, hogy megépült négy kis mókuska otthona. A minden mókusi igényt kielégítő „lakosztály” mellett, pedig ott lóg a csipet-csapat üzenete, bemutatkozása.DSC_1175Sziasztok!
Én Flódni vagyok, bemutatom nektek a Szaloncukrot, GePü-t és Hókiflit. 2014 márciusában születtünk. Szibériai csíkos mókusok vagyunk. Kedvenc eledelünk a mogyoró, a dió, különféle magok. De szeretjük a zöldségeket, különösen a céklát, az uborkát és a salátát. Gyümölcsöt is szoktunk enni, főleg almát, de imádjuk a barackot, a mangót és az epret is, de ezekből az édes gyümölcsökből csak nagyon kicsit ehetünk, nehogy bajunk legyen. Na de a legeslegkedvencebb ételünk a lisztkukac! Imádjuk! Lisztkukac jöhet lisztkukaccal! Úgy néznek ki, mint egy kis giliszta, csúsznak-másznak, de nem sokáig, mert nagyon hamar befaljuk őket. A magokat általában betömjük a pofazacskónkba, majd eldugjuk őket valahol, ahol majd később előkeressük és elrágcsáljuk.

DSC_1151Este 7 körül szoktunk lefeküdni, aludni, mind összebújunk kis gombócokká és elvonulunk, egy odúba vagy valahová ahol nem láthatnak bennünket. Elég sokat alszunk, mert olyan reggel 7 körül kelünk csak fel. Mivel rengeteget rohangálunk, ugrálunk, kergetőzünk és birkózunk napközben, így nappal is szoktunk szundikálni.

Flódni: Én vagyok a legelevenebb négyünk közül. Szeretek kirándulni, új dolgokat felfedezni. Szívesen felugrom a gazdim vállára és imádok rajta fel-le rohangálni, bebújni a zsebébe és magokat elrejteni a ruhájába. Kedvenc sportom a magasugrás, már három sörös rekeszre is könnyedén fel tudok ugrani!
Szaloncukor: Szeretek Szaloncukorral fogócskázni, bár ő nem igazán kedveli, és ezért mindig morog rám. Szaloncukor fehér és fahéjszínű csíkjai vannak.
GePü, azaz Gesztenyepüré: GePü is olyan barna, mint én, nehéz is minket megkülönböztetni egymástól. Én elevenebb vagyok, míg GePü félénkebb. De ha bejönnek hozzánk lisztkukaccal, akkor GePü is felugrik a gazdink vállára! Mert a lisztkukac ugyebár a legszuperebb dolog a világon!
Hó kifli: Hó kifli az egyetlen fiú nálunk. Ő is fehér, mint Szaloncukor, csak kicsit sötétebbek a csíkjai. Hó kifli nagyon aranyosan szokott ülni, mert míg mi a lábunkon ülünk, addig ő leül a fenekére és terpeszbe előre rakja a kis lábait.

DSC_1163 Azóta a kis ház igencsak benépesedett, mert ma már tízen rohangálnak a faágakon, köteleken, s a születések száma is bizonyítja, hogy igencsak jól érzik magukat a kis kedvencek. A kiváló ételek és italok mellett, már csak ezért is érdemes betérni a Mókuskertbe!

DSC_1160Szöveg: Mókusok       Fotó: Koncz Dezső

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s