PAPÍRHAJÓTÖRÖTTEK

Telitalálat a cím! Az utóbbi időben szinte naponta téma társaságokban az emigráció kérdése. Különbözőek a véleményeink, de abban megegyezhetünk, hogy érintettségünk a baráti körből, szűkebb vagy tágabb családi környezetünkből, ha tetszik, ha nem, van. S hogy az országot elhagyás politikai vagy éppen gazdasági okokra vezethető vissza, szinte mindegy. Próbálták megközelíteni többen a témát a művészet eszközeinek mindenféle tárházával, de, hogy táncban jelenjenek meg az e körüli gondolatok, az egy csinos, fiatal koreográfus hölgynek köszönhető, akivel közvetlenül a bemutató előtt a Bethlen téri Színházban beszélgettem.E 5– Koreográfus vagy, táncos és szereplője a darabnak. Honnan az emigráció megfogalmazásának ötlete?
– Bátyám él külföldön, Németországban, és amikor itthon van, gyakran kerül szóba azoknak a magyaroknak az élete, akik valamelyik európai országban élnek. – válaszolta Varga Krisztina – Tulajdonképpen egy közös gondolkodás eredménye a mai bemutató.
E 3E 4

– Kik voltak a megvalósításban a partnereid?
– Elsősorban a táncos kollégákat említeném. Makra Viktória, Farkas Kristóf, Fosztó András és Kálmán Ákos, nem csupán táncos partnereim a színpadon, hanem aktív alkotótársaim is. Fontos szerepe van a zenének, amit Kristóf Marcell és Zomblaze jegyez.

E 2E 6

– Amint azt az előzetesben olvashattam, a táncon és a zenén kívül van egy fontos eleme az előadásnak, amely nem kimondottan a mozgásművészethez tartozik.
– Igen. Videó kivetítéssel Markos Viktor szerves részét képezi a mondanivaló megjelenítésének.
– Régóta fúrja az oldalamat az a kérdés, hogy a mozgásművészetnek e formája nem tud ezres tömegeket vonzani, nincsenek az előadásban százas szériák, rettentő sok előkészületet igényel akár egy előadás is. Miből?
– Nem egyszerű a helyzete egy főiskoláról kikerült művésznek. Nagyon sokat segítenek a volt tanárok. Több lábon kell állni. Én színész is vagyok, koreográfiát készítek és táncolok is.

E 7E 1

Én pedig úgy gondolom, hogy van még egy dolog, ami miatt túl tud lépni az előadó a nehézségeken, és az nem más, mint az a szeretet, ami szinte „süt”, megtekintve az előadást.
A színpadon elindul a vonat, hogy elvigye utasait egy idegen világba, ahol az emberi kapcsolatok ezer formája fut végig szemünk előtt, a mozgásművészet eszközeinek kifejezésével. Tökéletesen át tudjuk érezni a megalázó helyzeteket, a munkavégzés lehetőségeit, az emberi egymásra találásokat és egy kicsit, vagy tán nem is kicsit, azt a kilátástalannak tűnő arcot, ott a szöges drót előtt az utolsó képben. Elgondolkodtató a PAPÍRHAJÓTÖRÖTTEK története.

E 8Kép és szöveg: Koncz Dezső

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s