Régi fotókon, karcos filmrészleteken, és talán egy kicsit még az emlékeimben is, az igazi búcsúk, a füves focipályán, vagy egy-egy hatalmas téren voltak, a települések kiemelkedő eseményei, két-három napon keresztül. Körhinták, az elmaradhatatlan mézeskalács szívek, céllövöldék, alkalmi kocsmák, füstölgő kifőzdék, tekepályák és rengeteg árus alkották a körítést. A fiatalok fehér inget, sötét nadrágot és cipőt vettek elő a szekrény mélyéről, amelyeket, talán az év folyamán egyszer sem használtak és csapatosan vonultak a nagy napon fel, s alá.

2015 júniusának utolsó hétvégéjén, Óbuda Fő terének macskakövein a búcsú már teljesen mást jelentett, mint tízen évekkel előtte. A hagyománnyá lett eseményt megelőző este, épült a hatalmas színpad, elfoglalták helyüket az árusoknak fenntartott pavilonok. Szombaton reggel még az időjárás is kegyeibe fogadta a gyülekező gyerek sereget, merthogy a nyitány kimondottan nekik szólt. Az Alma együttes lépett pontban tíz órakor színpadra, s bizonyította, hogy nem véletlenül váltak első számú kedvencé az utóbbi időben, e korosztály számára. Egész csapatok zarándokolnak el utánuk, legyen a koncert, bármelyik részén a városnak.

A színpad ezek után is maradt a kicsiké, mert a kerület óvodásai mutathatták be tudásukat, hogy aztán a terepet átadják a nagyoknak. Először a Budapest Ragtime Band szórakoztatta a nagyérdeműt, a tőlük megszokott, hihetetlenül magas színvonalon. Gyűltek a népek szépen, hiszen a délután egyik csúcspontját, Gájer Bálint és zenekarának koncertje jelentette. Tapsoló kezekből, éljenző bekiabálásokból már ekkor sem volt hiány, de a tér igazán estére népesedett be teljesen. Ez, azonban nem a véletlen műve, hanem az egyik legnépszerűbb hazai előadónő érdeme, mert Kovács Kati sikere, hosszú évek óta töretlen. Nagyzenekari kísérettel, kellemes zárása volt az első napnak.

Vasárnap reggel aztán az időjárás is kellemetlenebb oldalát kezdte megmutatni, vészjósló felhőket kavarva Óbuda fölé. Mindez azonban nem zavarta a Vitéz László – vásári komédia bábjátékát. Igazi virtuóz megszólalásokat hozott Szax Norbert, harmonika zenekarával. Nem csak hallgatni volt jó Őket, de látványban is élményt jelentett a hangszerek felvonulása. A nap egyik leglényegesebb eseménye, egy hatalmas záporral kezdődött. Az égiek ekkorra időzítették fenyegetésüket. A népviseletbe öltözött hölgyek, urak gyorsan esernyők alá menekültek, de jó kedvüket egy pillanatra sem szegte az égi locsoló. Tizenhat csoport aztán, már szinte napsütésben kezdte el produkcióit. A hagyományőrzés legszebb darabjai, dalokban, táncokban jelentek meg a színpadon, ütemes vastapsok kíséretében.

A délután további részében, még maradt a sramli a főszereplő, de ez után az operett vette át a hatalmat, az est fénypontjával, Oszvald Marikával az élen. Természetesen, aki kicsit elsétált a színpad elől, a vásárosok utcájába, az talált kürtöskalácsost, mézeskalácsot, rengeteg ékszert, játékot és csodaszép kézzel festett kerámiákat. A macskaköveken rendezett búcsú, talán kicsit más volt, mint régen, de aki belekóstolt hangulatába, az jövőre is vendége lesz az Óbudai Búcsúnak.

   Kép és szöveg: Koncz Dezső