TÁNCOSKÉPZŐ BETHLEN TERMINÁL

Ritka lehetőséget ragadtam meg a tegnapi napon. Láttam a különféle portálokon, hogy a Bethlen Gábor téri Színházban Hámor József okít fiatal táncosokat. Kíváncsivá tett a történet, mert fotós főpróbán, előadáson már többször volt lehetőségem jelen lenni, de körbejárni, egészen közelről megfotózni a mozgásművészetet, még soha.

B 1Irány Bethlen Terminal! Szerencsére a hőség már enyhült, így a teremben is kellemes klíma fogadott, no meg két nagyon jól nevelt kutyus, akiken látszott, hogy szokták már többször is a próbák hangulatát. Vagy tíz hölgy és fiatalembert pörgött, nyújtott, elemezte a tükörben saját mozgását. Így, aztán maradt egy kis időm Hámor Józseffel beszélgetni mindarról, ami, napi rendszerességgel zajlik a „színpadon”.

B 3– Amennyire látom, fontos az életedben, hogy fiatalokkal foglakozz, mert a Gangaray Trambulin is hasonló tematikában történik.
– A Trambulin egy kilenc hónapos képzési folyamat. Maday Tímeával közösen vezetjük. Nem titkolt célunk, hogy utánpótlást szerezzünk a kortárs tánc számára. Erre máshol, más formában, nagyon nincsen lehetőség, illetve nagyon kevés a lehetőség, hogy az ember képezze magát ilyen téren. A Terminál öt évvel ezelőtt indult, hasonló szándékkal és érdekesség, hogy, aki itt jelen van, az szinte kilencven százalékban ott, van a Gangaray Trambulin életében.

B 2

– Honnan jönnek a fiatalok, melyik az kör, amelyből meríteni tudtok?
– Nagyon vegyes a csoport. Nem jellemezném Őket, hogy profi, fél amatőr vagy bármilyen más kategóriát képviselnek. Egy közös céljuk van, táncosok akarnak lenni, a lehető legjobbak.

B 7– Végszavad, pont jó ahhoz a kérdéshez, ami Benneteket elnézve, mindig ott motoszkál bennem. Mi értelme van ma, táncosnak lenni?
– Amikor, vagy tizenöt évvel ezelőtt belecsöppentem ebbe a kortárs tánc világba, már akkor sem volt könnyű, de ma sokkal nehezebb a helyzet. Hogy miért érdemes? Meggazdagodni, soha nem fogunk, ellenben kapunk, valami olyan dolgot, amit, sehonnan máshonnan nem. Ha az ember szerelmes ebbe a szakmába, akkor nincs értelme fontolgatni, hogy mennyi értelme van. Ha, az ember szerelmes, akkor „éhen hal” a szerelemért.

B 6– Külföldön mennyire ismerik el a magyar művészeket?
– Ott, ugye sokkal jobban meg van támogatva a műfaj. Elismertebbek a táncosok, valahogy, a „mieink” mégis kiemelkednek, egyéni ízükkel a mezőnyből.
– Amikor koreográfiát készítesz, miből táplálkoznak az ötleteid?
– Nem szoktam történet köré építeni egy-egy előadást. Én mindig a zenéből indulok ki. Az első és meghatározó dolog, a megfelelő zene kiválasztása. Ha egy muzsika megfog, akkor onnantól nagyon könnyű elindulni a darab hangulata felé. Zene és mozdulat, ennek a harmóniáját igyekszem megteremteni.

B 4A beszélgetés után elnéztem egy darabig, magát az oktatást. Többször elismételt mozdulatsorok, időnként pattogó vezényszavak, tartáshibák javítása, napi több órán keresztül. A mester biztosan látja már, hogy kik az igazán tehetségesek, akikből később művész lesz, de itt a segítség mindenkinek szól, s ne feledjük, ebből lesz az előadás!

B 5

Kép és szöveg: Koncz Dezső

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s