JŐ IDŐBEN, JÓ HELYEN….

Véletlenek, márpedig vannak. Szlovákiában jártam, a hétvégén. Sok ember fordult meg, egy fesztiválon, de egy srác, azonnal kitünt a “sorból”. Nem csak öltözetével, makulátlan, hófehér ingében, hanem kisugárzásával, rögtön látszott, hogy nem, egy egyszerű nézelődővel van szerencsém találkozni. Mivel, elsősorban zenei indíttatású könyveim érdekelték, könnyű volt kiatlálni, hogy Ő is, a műfaj művelője. Állandóan keresem a tehetségeket, s megnézve John Cole Burnett oldalát, az interneten, azonnal tudtam, hogy megint találtam egyet, akit, most megosztok az olvasóval, hogy minél többekhez jusson el.

01 - John Cole Burnett (guitarist, singer-songwriter)-Mikortól emlékszel arra, hogy megérintett a zene?
-Már öt éves koromban tudtam, hogy zenész akarok lenni, amikor bakelitlemezekről Beatles-t, Rolling Stones-t és John Lennon-t hallgattam. A nagyszüleim, be is írattak zongorára és ők is tanítottak, de az nem volt rock & roll, így csak 15 éves koromban tudtam igazán megvalósítani az álmom, hogy gitáros és énekes legyek. Persze, nem ment túl gyorsan, az elkövetkező két-három évben, nagyon keményen gyakoroltam napi 8-10 órát, hogy behozzam a lemaradásom olyan srácokkal szemben, akik már korábban kezdték. Az iskolában is mindig ott volt velem az egyik gitárom, mely egy házilag gyártott Rickenbacker utánzat volt, régi komcsigitárból szerkesztve.

03 - John Cole Burnett (guitarist, singer-songwriter)-Mi lett a kedvenc műfajod?
-A blues a kedvenc műfajom. Skip James volt az első igazi blues, amit hallottam és azonnal elkezdtem gyűjteni minden régi blues zenét. Természetesen több stílust is szeretek és modern előadókat is. Éveken keresztül, csak régi zenét hallgattam, és ha például Jimi Hendrix volt éppen a nagy kedvencem, akkor, nem csak az ő zenéjét hallgattam, hanem igyekeztem megtudni, hogy ő mit hallgatott, hogy rá, kik voltak hatással és akkor én is azt hallgattam, és abból inspirálódtam. Manapság, igyekszem a legfrissebb lemezeket megszerezni és nagy kedvencem lett Paloma Faith. Nagyon szeretem még Prince, Lenny Kravitz, Eric Clapton, John Mayer, Kid Rock, Keith Urban és Brian Wilson zenéjét, és stílusát.

04 - John Cole Burnett (guitarist, singer-songwriter)(1)-Hol élsz, és miként látod az érvényesülés útját?
-Jelenleg, a nagyapám farmján lakom, Szlovákiá-ban, nem messze a magyar határtól, kettesben a barátnőmmel. Van, ott egy otthoni stúdióm és éjjel-nappal ott vagyok, kizárólag a zenéléssel foglalkozom. Gyakorolok, tanulok, fejlesztem a képességeim és a legújabb lemezemet csinálom, melyen minden hangszert én játszom, valamint, én vagyok a lemez producere is. Tudom, túl sok itt az “én”, de ez van. Sok zenészt megkértem már, hogy játszon velem, de senki sem akar tisztességesen játszani, együtt-alkotni és dolgozni. Mindenki, csak spekulál és húzza az időt, mintha az élet örökké tartana. Szóval, a lemezt pedig azért tart ilyen sokáig megcsinálni és befejezni, mert közben mindent meg kellett tanulni és kikísérletezni. A régies analóg hangzást szeretem és szerintem, elég nehéz azt elérni plug-inekkel. Amikor, 2012-ben már nagyon magam alatt voltam és utolsó pénzemen elköltöztem Tenerife-re, néhány hónapra, ott kaptam az ötletet Lenny Kravitz-től, hogy magam csináljam, a saját zenémet. Van egy nagyon jó gitárosom Californiában, és a jövőben vele szeretném majd megalapítani a zenekaromat. Remélem sikerül, odaköltöznöm, mint, annak idején, üknagypapám.

05 - John Cole Burnett (guitarist, singer-songwriter)

-Mi volt az a pont, amikor a pályafutásod elindult a sikerek felé?
-Fordulópont volt az, amikor megismerkedtem a magyar származású Téglás Zolival az IGNITE énekesével. Nagyon hálás vagyok neki, hogy megmutatta nekem az igazi rock & roll világát, amely igaziból kemény meló. Én pedig pont azt akarom elérni, hogy állandóan turnézhassak, én is kemény, melós zenész akarok lenni, minden nap fellépni, és állandóan úton lenni. Azt se bánnám, ha nem keresnék vele sokat csak annyit, amennyi elegendő.

-Hol érezted magad legjobban fellépéseid alatt?
-Mindenhol jó, főleg ha, a közönség is jó, és nem a telóján keresztül bámul, hanem megéli azt, hogy tulajdonképpen, egy élő zenei eseményen van. Egy németországi, valamint néhány kanári szigeteki klub fellépésemet emelném ki. Az angolok nagyon jó fejek voltak velem. Élvezték a show-t, aztán meghívtak sörre.

-Mi lehet egy, olyan fiatalember számára az elérhető “csúcs”, mint amilyen Te vagy?
– Ha ezt a témát, végre egy profi manager venné kézbe, és azon lenne, hogy minél nagyobb haszna legyen az egészen. Addig is, csak azt tudom csinálni, hogy dolgozom magamon és remélem, hogy egyszer, lehetőleg, minél előbb, már jó időben leszek jó helyen.

Szöveg: Koncz Dezső
Kép: John Cole

There is one comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s