ERŐS LÁBAKON ÁLLÓ ELEFÁNTOK

Karthago 6Látott már valaki ötlábú elefántot? Nem hinném, de akik ott voltunk a Barba Negra Trackben, megcsodálhattuk mind az öt „oszlopát” a Karthago együttesnek. Megmondani sem tudom, hány koncertjüket láttam már. Volt idő, amikor hivatalból jelentkeztem riportot készíteni a tagokkal, s volt idő, amikor csak úgy, „szerelemből” látogattam a bulikat. Szerencsére, ez utóbbiból volt a több.

Karthago 1Nyomon követve a zenekar fellépéseit, tudtam, hogy jó szezont futnak Szigeti Feri-ék. Vidéki, külhoni fellépéseik úgy vonzzák a tömeget, mint a méz a darazsakat. A beszámolók, fotók mindannyiszor arról tanúskodnak, hogy a hangulat leginkább a fergeteges jelzővel illethető. Kíváncsi voltam, hogy a budapesti fellépésen, ami azért minden zenekar számára kihívás, miként „muzsikál” a Karthago.

Karthago 2Már a bemelegítés jól sikerült, mert miközben gyülekeztek a rocker arcok, egy nagyon tehetséges csapat hevítette, az amúgy sem hideg levegőt. Nem mellesleg, a Hot Beaver gitárosa – Kocsándi Miki fia – aki akkorát zúzott már az elején, hogy akár, a külföldi menő bandákat is megszégyenítheti. Jó lesz rájuk figyelni, s valószínű, hamarosan a Nagylátószög oldalán is találkozhat velük az olvasó.

Karthago 3Persze azért a főszereplő, akikért szépen megtelt a nézőtér, az „elefánt dübörgés” volt. Nem tudom, mi játszódhat le ennyi év után a zenészekben fellépés előtt, de amit le tudtam venni az arcokból, az a végtelen nyugalom volt, a rutin keveredve a zenélés izgalmával. Szigeti Ferencet arról faggattam, hogy miként találta meg társait.
– Amikor a Corvina véget ért 1978-ban, akkor egy dolgot tudtam, hogy rock bandát szeretnék alakítani. A Corvinában is volt egy két rockos szám, de mégiscsak pop együttesnek voltunk elkönyvelve. Keresve a lehetséges tagokat, elkezdtem járni a klubokat. Először a Gidót találtam meg. Akkor még a Beatricében játszott. Beléptem a Közgáz aulájába és azt láttam, hogy a Gidó éppen a Hammondja alatt feküdt, zokni volt a fején és felnyúlva a jobb kezével szólót játszott. Szünetben oda mentem hozzá és beszélgettünk. Elmeséltem neki, hogy Karthago lesz a név, az akkor már megvolt. Boldogan igent mondott az invitálásra, de mint később megtudtam, hogy ugyan nagyon szerette a Beatricét, de ott nem azt a zenét játszotta, ami kedvére való volt. Konzervatóriumot végzett, nagyon képzett zenész. Zseniálisan játszik több hangszeren. Nem túlzás, hogy Ő az ország legjobb billentyűse.

Karthago 9Pár nap múlva találkoztunk és elkezdtük keresgélni a zenekar többi tagját. Az Ifjúsági Parkba már ketten mentünk, ahol Kocsándi Miki dobolt és énekelt, mint egy pacsirta. Nem kellett sokat kérlelni és így már hárman lettünk. Azon az estén odalépett hozzám egy szakállas, kék szemű fiú és megkérdezte, hogy nem keresünk- e basszusgitárost. Igen volt a válasz azonnal, mire Zoli felkiáltott, hogy én vagyok az!

Karthago 4Hétfőn lejött a próbára, vágott egy nagy terpeszt, ahogy szokott, játszott egy fantasztikusan jó szólót. Meg volt véve! A legutolsóként Tamás került hozzánk. Őt egy másik zenész kolléga ajánlotta. Amikor megjelent a próbán, rögtön láttuk, hogy jó fej, igazi frontember alkat, s reméltük, hogy énekelni is tud. Mivel közös nótánk nem volt egy Creedence Clearwater Revival nótát nyomtunk. Nagyon tetszett elsőre, de mivel igazán nem volt dalunk, Tamás elénekelte még a „Béres legény, jól megrakd a szekeret…” című dalt, mindenféle zenei kíséret nélkül. Így állt össze az ötös fogat, ezerkilencszázhetvenkilenc nyarán. A saját számok alkotása után, szeptemberben volt az első bulink, Pakson.

Karthago 11– Úgy gondolom, Ti vagytok az egyetlen zenekar, akik harminchat év után is, eredeti felállásban tudtok színpadra lépni.
– Magyarországon egészen biztosan nincs ilyen stabilan együtt maradó zenekar, de talán igaz ez, egész Európát figyelembe véve is.
– Minden tagja a Karthagonak játszik valahol másutt is, csak Te nem.
– Én nem akarok máshol játszani. Ezekkel a srácokkal érzem jól magam. Hívtak rengeteg olyan zenekarba, ahol régi dalok vannak műsoron, de volt, van annyi elfoglaltságom, hogy semmi ilyet nem vállaltam fel. Ha nem lenne Karthago, biztosan nem játszanék többet.

Karthago 8Beszélgetésünk után pár perccel a közönség egyre türelmetlenebbül várta a zenekart. Megszólat a szignál és kezdetét vette az egy és fél óra igazi rock őrület. Jöttek a dalok sorban, s köztük olyanok is, amelyek teljesen újak, az utolsó lemezről. A szólók alatt bebizonyosodott, hogy egyenként is mennyire kiváló zenészek mindannyian, de azért az igazi az volt, amikor az öt „rock elefánt” egyszerre dörrent.

Karthago 5Kép és szöveg: Koncz Dezső

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s