SEGÍTSÜNK LACINAK!

Vannak cikkek, amelyeket könnyen írok meg és pillanatok alatt „szaladnak” a gondolatok, akár papírra vetve, akár gépbe pötyögve. Két hete, egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet egy emberre, aki megérdemelné a bemutatást. Azóta őrlődök a megírás körül forogva. Egyrészt nem akarom, hogy a cikk elvesszen abban az őrült áradatban, ami minden fórumból ömlik ránk, a menekülteken való segítség érdekében. Másrészt nem szeretném azt, ha Nagy Laci csodálatos emberi tartása, silány kéréssé korcsosulna. Valami mást szeretnék. Egy olyan objektív bemutatást, ami a lehető legtöbb emberhez eljut és sokakat elgondolkodtat.

20150902_14381920150902_143835

Utána néztem. Bácsbokodon él édesanyjával. Kedves falu, alig kettőezer hatszázas lélekszámmal, a déli határtól pár kilométerre. Megközelíteni sem túl egyszerű, hát még eljönni onnan. Gyanítom, mindenki ismer mindenkit, aminek természetesen rengeteg előnye lehet, de nem segíti a világlátás tágulását. Márpedig, Laci negyvenévesen jutott az internetezés lehetőségéhez, egy ajándékba kapott, használt laptop segítségével. Elkezdte érdekelni, ami a település határain kívül történik.

20150902_142604

Néztem egy videót, ahol kerekesszékét maga előtt tolva, jellegzetes mozgásával elindul sétálni. Kedvenc tacskó kutyája olyan örömmel ugrálja körül, mint aki segíteni akar a haladásban. Az utcán, Laci szinte már szalad, s látszik, hogy rettenetesen élvezi ezt a fajta szabadságot is. Csendes a falu, sehol egy autó, ember is alig. A kerekesszéken látszik, hogy már nem a legújabb „márka” s nem csoda, ha a séta inkább rátámaszkodva, mögötte lépdelve történik. A cseppet sem rövid út után, a megérkezés kissé lihegve történik és a kapubejáraton való „behatolás” sem tűnik egyszerűnek. A boldogság mosolya mégis ott bujkál emberünk arcán.

20150902_142247Laci, oxigén hiánnyal született. A betegség hivatalos megnevezése: Athetosis cerebralparesis. Édesapja, még születése előtt elhagyta őket. Soha nem is találkoztak. Egyetlen fizetésből éltek, s az iskola elvégzése sem volt így túl egyszerű. Kötött életében az sem adatott meg számára, hogy akár egyszer is kiránduljon, vagy nyaralhasson. Rengeteget olvasott és a tudás mindig az egyik legfontosabb volt számára. Barátai is lettek, nem sokan ugyan, mert társaságba járni nem tudott, de akik értékelték akaraterejét, az élet szeretetét, azok segíteni is tudtak.

20150902_140352Az év elején létrehoztak egy weboldalt/ http://www.segitsunklacinak.info /, amely bemutatja Nagy Lászlót és egy olyan facebook oldalt is, ahol ismerkedhet, barátokat szerezhet, segítséget kaphat. Elindult a kommunikáció a külvilággal és az olvasás mellett ez lett a másik kedvenc időtöltése. Ami a legnagyobb örömöt tudja szerezni mostanság Laci számára, ez pedig a retro videoclipek gyűjtése. Igaz, a használt laptop alkalmatlan a HD anyagok nézésére, de talán egyszer ez is megoldódik.

20150902_141950

Hatalmas terhet cipelve éli életét, mégis mosolyogva, végtelen optimizmussal tekint a világra. Azt gondolja, lesz még jobb is a következő éveiben. Teszi ezt úgy, hogy 20 300Ft családi pótlék és 33 930Ft rokkantsági járulék az összes jövedelme. Magam részéről azt gondolom, hogy Nagy László tiszteletre méltó ember.

Szöveg: Koncz Dezső
Kép: Kádas István

——-

There are articles that I can write easily in no time, the ideas are just running, whether I write them on paper, or type into the computer. Two weeks ago, an acquaintance of mine drew my attention to a man who deserves some attention. Since then, I have been thinking about writing this article. First, I don’t want this article to be lost in this crazy huge amount of articles about the refugees which we had recently. On the other hand, I wouldn’t want if Nagy Laci’s wonderful toughness became a poor ask for help. I want something else. An objective presentation that reaches as many people as it could, and makes people think.

I searched after Laci. He lives in Bacsbokod with his mother. It’s a nice village, with barely more than 2600 souls, only a few kilometers away from the southern border. It’s not easy to approach, and getting out from there is even more difficult. I suspect that everyone knows everyone there, which of course, could have a lot of advantages, but it’s not conductive for the expansion of world vision. However, Laci only got the opportunity of using the internet at his age of 40, with a used laptop which he received as a gift. He became interested in what is happening outside the borders of the town.

I watched a video, where he is pushing his wheelchair ahead of himself, walking with his characteristic movement. His favourite Dachschund dog is bouncing around him as happy as someone who wants to help in progress. On the street, Laci is almost running, enjoying this kind of freedom. The village is quiet, you can’t see a car anywhere, people are just barely walking too. The wheelchair doesn’t seem as the newest brand, so it’s no surprise that Laci walks rather relying on the wheelchair, walking behing it. After this no short trip, the arrival is slightly out of breath, and entrancing the gate is also a great challenge. Yet the smile of happiness is on Laci’s face.

Laci was born with lack of oxygen. The official name of his disease is athetosis cerebralparesis. His father left them before he was born, they have never even met. Laci and his mother always lived from one salary, so receiving education wasn’t easy either. Laci has never had the chance of a day trip or a vacation. He read a lot and knowledge has always been one of the most important things for him. He also became friends with some who evaluated his willpower, and his love for life.

These people made a website for him in 2015, / http://www.segitsunklacinak.info / which is introducing Nagy Laszlo. They also made him a facebook page where he can learn, make friends, get help. He started to communicate with the outside world, and facebook became his favourite pastime next to reading. Recently, retro videoclips are Laci’s greatest joy. It’s true, that his used laptop is unsuitable for the HD videos for now, but maybe someday this case will be also resolved.

Laci is carrying a huge burden in his life, but he is doing it while smiling, with full of life, full of optimism. He hopes that everything will be better in the next few years. He is doing so, while all his income is only 20300 HUF of family benefit and 33930 HUF disability constributions.

As for my part, I think that Laszlo Nagy is an honorable man.

Writer: Dezso Koncz
Photo: Istvan Kadas

————————————————————————————————————–

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s