Szerelmem, a Tánc! Táncfotó workshop Eifert Jánossal

A tánc és a fotó szavak jelentését mindenki érti, de hát mi is az a workshop? Eredeti jelentése műhely. A szó mai leggyakoribb alkalmazása szerint egy adott szakterület iránt érdeklődő emberek találkozóját hívják így, melynek célja, hogy közös munkával valami újat – általában szellemi terméket – hozzanak létre az adott témában. Itt most, a budapesti Sidelight Photo Studio műtermében, Eifert János mesterkurzus sorozatában a tánc, a mozgás, a mozdulat kapta a főszerepet.E 1Csendes-Kriszta-instruál_Eifert-János-felvétele

E 7 Modern-tűztánc_Eifert-János-felvétele

Eifert János, aki 17 évig volt hivatásos táncművész, elméletben is felkészíti hallgatóit. Bevezető előadásában ezeket mondta: „Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. A jó fényképpel azonban megőrizhető az élményt.

E 3 Haalima-gyönyörű-fejmozdulata_Olasz-Ágnes-felvételeE 4 Haalima-mint-hastáncosnő_Eifert-felvétele

A tánc-, a mozdulat-élmény megőrzésének, rögzítésének, ha úgy tetszik dokumentálásának igénye – ősidőktől fogva ismert. Legkorábbról az őskőkorszakból származó barlangi, valamint a bronzkori sziklarajzok maradtak ránk, későbbről pedig rajzok, festmények, szobrok, és a jelen időben a fénykép, a film és videó őrzi meg ennek az illékony művészetnek a jelenlétét. Különleges jelentőségűek a korabeli költők, írók, filozófusok közvetlen élményén alapuló műveinek táncvonatkozású lírai, leíró vagy elmélkedő részletei. Gyönyörű könyvet lehetne összeállítani Homérosztól kezdve Paul Valéryig – a táncot magasztaló költői szövegekből, amelyben a magyar költők sorai, virágénekek, népi rigmusok éppúgy helyet kaphatnának.

E 8 Multiexpo_Tóth-Brigitta-felvételeE 6 Modern-Pas-ded-deux_Eifert-János-felvételei

Nehéz meghatározni valamelyik művészeti ág elsőbbségét, de kétségtelen, a táncosok a fotográfiát különösen előnyben részesítik. Gyakran előfordul, hogy az ábrázolt koreográfia, vagy táncos már rég elfelejtődött volna, ha a róla készült fénykép kiállításokon, fotóalbumokban, valamint újságok, folyóiratok lapjain nem éltetné tovább.”

E 5 Haalimát-fényképezik_Olasz-Ági-felvétele

E 9 Pas-de-deux_Csendes_Krisztina-felvétele

Eifert János nemcsak elméletben, a gyakorlatban is nagy jártasságot szerzett a tánc területén. Hódmezővásárhelyen, szülővárosában, gimnáziumi évei alatt a Lutor Gyula vezette Vásárhelyi Népi Együttesben táncolt. 1960-1978 között a Honvéd Együttes tánckarának tagja, Vadasi Tibort követően Novák Ferenc tánckarvezető keze alatt dolgozik. Kitűnő karaktertáncos, jó szerepjátszási készségével és kitűnő technikájával tűnik ki. Seregi László, Vadasi Tibor, Molnár István, Rábai Miklós, Fodor Antal, Eck Imre, Tímár Sándor, Györgyfalvai Katalin, Igor Mojszejev és mások koreográfiáiban tánckari feladatok, kisebb-nagyobb szólók, karakterszerepek követték.

E 10 Pas-de-ux_Jakovicsné-Gadányi-Andi-felvétele-01

Részt vett a Honvéd Együttes hazai és külföldi turnéin – Algéria, Egyiptom, Franciaország, Lengyelország, NDK, Szovjetúnió, Románia, Csehszlovákia, India, Irak, Szíria, Libanon – és vendégművészként a Billingham-i Nemzetközi Folklórfesztivál szólistájaként, Angliában. Film- és TV-műsorokban Geszler György, Roboz Ágnes, Bogár Richard, Novák Ferenc és mások koreográfiáiban táncolt szólót.
1964-ben – táncos pályafutása közben – kezd fényképezéssel foglalkozni, amit autodidakta módon sajátít el. Hazai és nemzetközi fotópályázatokon, kiállításokon kezdetben táncfotóival tűnik fel.

E 12 Táncfényképezés-mesterkurzus-Csoportkép_Józsa-Károly-felvétele

Eifert János 17 éves hivatásos táncművészeti pályáját fotóművészként, fotóriporterként folytatta, szakmájának, művészetének Magyarországon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. 210 önálló kiállítása volt, 700 csoportos kiállításon szerepelt képeivel. A világ 40 országában fényképezett.
1968-tól rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi fotóművészeti pályázatokon, kiállításokon, ahol számos díjat, nagydíjat és külön díjat nyert képeivel. Fotóművészeti tevékenységének egyik legmeghatározóbb témája a tánc. Ennek a témának a legnagyobb, összefoglaló kiállítását Szerelmem, a Tánc! címmel 1984-ben, Budapesten az Ernst Múzeumban mutatta be, amelyet több hazai és külföldi kiállítás követett.

E 2 Eifert-fotóz_Jakovicsné-Gadányi-Andi-felvétele-02

Eifert János mesterkurzusán a táncfényképezés több évtizedes tapasztalatát adta át hallgatóinak. A közreműködő Szél Dalma és Mészáros Attila – a Magyar Táncművészeti Főiskolán diplomázott táncművészek klasszikus-, modern- és kortárs technikákat, improvizációkat, Téglás Krisztina “Haalima” és Márton Jeddi, az Anima Prizma Műhely művészei pedig keleti- és tűztáncokat mutattak be. A mesterkurzus résztvevői – Barna Júlia, Csendes Krisztina, Gregorits Dániel, Horváthné Lovas Ildikó, Jakovicsné Gadányi Andrea, Józsa Károly, Németh Melinda, Kovács Krisztina, Olasz Ágnes Petróczi Réka és Tóth Brigitta – tehetségüket, képzettségüket bizonyítván remek fotókat készítettek, amelyekből bemutatunk néhányat.
(Cs.K.)
Forrás: http://www.eifert.hu

There is one comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s