Amikor, reggel megláttam az első gratulációkat, akkor vagy háromszor megdörzsöltem a szemem. Nem hittem az évszámnak. Aztán találtam hatvankilencet, de még hatvannyolcat is. Gyorsan le is ellenőriztem a dátumot és bizony ez a hetvenet bizonyította. Nagyon nehéz elhinni a vitalitást, színpadi teljesítményt látva Feró korát. Utoljára élőben a Tabánban láttam, s mint mindig varázsolt. Kevesen tudják olyan erővel bevonni a közönséget a koncert „forróságába” mint Ő. Nézve, ahogy „felszántja” a színpadot, hihetetlen a kora. Persze azt gondolom, hogy nála nem az évek száma számít, hanem, hogy ott belül még mindig hevíti az a hév, amivel a pályáját elkezdte. Annyi mindent összehordtak róla, negatív értelemben, hogy másnak bizton elege lett volna az egészből. Egyet azonban nem tudtak elvenni tőle soha, a közönség szeretetét. Ez az, amitől Ő örök fiatal marad! Isten éltesse sokáig!

Kép és szöveg: Koncz Dezső