Bevallom, hogy, amikor pár hete indult a Vízilabda Európa Bajnokság, volt némi családi összezördülés az állandó képernyő előtt üléstől. Később, aztán a helyzet változott, mert, ahogy csapataink lépdeltek előre az érmek felé, már egy pillanatra sem volt kétséges, hogy esténként melyik televíziós csatorna a favorit.
Meg nem mondom miért, de az elejétől azt éreztem, hogy lányaink azok, akik végre tudásuknak, képességeiknek megfelelően fel tudnak lépni a dobogó legmagasabb fokára. Utoljára körmömet gyerekkoromban rágtam egy-egy izgalmasabb felelet, dolgozat előtt, s a Hollandok elleni EB döntő előtt került ismét elő a rossz szokás.
Aztán, ahogy telt az idő, nem nagyképűség, semmi kétségem nem maradt a felől, hogy Bujka Barbaráék a dobogó legfelső fokára lépnek. Az eufória tökéletesen érződött a lányokon és az egész országon, talán függetlenül attól is, hogy ki rajongója a vízilabdának. Egy biztos, irány az olimpia!
Nem tudom, mennyit találkozhatnak aranyérmeseink a hétköznapokban, de olyan kedvesen üdvözölték egymást a medencében, mint, amikor régi barátnők találkoznak. A kedvesség természetesen csak pillanatokig tartott, mert nagyon fontos bajnoki pontokról hívatott dönteni a négy negyed.
Minden labdáért kemény csata folyt, s szó szerint forrt a víz. Természetesen a „teher” az ászok vállán volt, de percekig nem sikerült megrezegtetni a hálókat, egyik oldalon sem. A BVSC kapott először lábra, s hozta a meccset, esetenként két góllal is ellépve a vendégek elől. Lerázni azonban nem tudta a szentesi csapatot.
Aztán, a második félidőben fordult a kocka. A vendégek vezettek egy-egy góllal, esetenként kettőre hizlalva az előnyt. Az edzők igyekeztek időkérésekkel alakítani a meccs alakulásán, ami többnyire sikeresnek bizonyult. Már-már zsákban voltak a győzelmet jelentő bajnoki pontok a vendégek hálójában, amikor a BVSC előkapart valami olyat, amit talán csak ők tudtak és döntetlenre hozták a derbit.
Nekem a medence széléről úgy tűnt, mindkét gárda kellemesen nyugtázta az eredményjelzőn megjelenő 11:11-es végeredményt. Azt tudni, hogy játékosállományával jelenleg az UTE a mezőny fölé nő, de, hogy ki lehet a kihívója, az még rejt rengeteg kérdést. Nos, ezekért is érdemes kilátogatnia női bajnokság minden egyes fordulójára.
Kép és szöveg: Koncz Dezső