Homeless of Budapest

Egy különleges kiállítás Pivonka Krisztina fotóival, Kis Ervin Egon szövegével, amelyet 2016. február 24-ig tekinthetnek meg az érdeklődők a KávéMűhely Kávézóban (1027 Budapest, Fő utca 49.).
A kiállítás anyagával a Homeless of Budapest blogján (www.homelessofbudapest.hu) találkozhatunk, ahol Pivonka Krisztina és Kis Ervin Egon egy-egy fénykép és a hozzátartozó pár mondatos interjú segítségével mutatják be utcán élő embereket. Az egész ötlet – mint mondták – egy váratlan impulzusból született. Régóta követték a Humans of New York blogot, amin az amerikai nagyvárosban élők mesélnek szintén egy-egy kép mellett pár mondatot életükről. Közben pedig itthon régóta foglalkoztatta őket a hajléktalanság kérdése.2016.01.21.-Pivonka-Kriszta-kiállításán-05

„Mi most egy olyan változatot készítettünk, ahol a városlakók egy különleges csoportja van középpontban. Ők az igazi városlakók, mert míg mi a városban lakásokban lakunk, az ő lakásuk maga a város. Bemutatásukkal nem megváltani akarjuk vele a világot, csak közelebb hozni azokat az embereket, akik mellett nap, mint nap oda se nézve elhaladunk. Semmi más célunk nincs, mint közreadni néhány hajléktalan portréját, és történeteikkel gondolkodásra serkenteni azokat, akiknek fedél van a fejük felett.”

2016.01.21.-Aczél-Péter-Pivonka-Kriszta-kiállításán-012016.01.21.-Pivonka-Kriszta-kiáll.megnyitó-02

Az interjúkkal kísért képek – a szerzőpáros szándéka szerint – nem szolgálnak politikai érdekeket, a blog készítői nem kötődnek pártokhoz, sőt, még csak nem is vallanak azonos politikai nézetet.
Hogyan dolgoznak együtt? Az interjúkat Kis Ervin Egon készíti, a portrékat Pivonka Krisztina, akit régóta foglalkoztatta az a kérdés, hogyan történhet meg emberekkel az, hogy odáig jussanak, hogy semmijük ne legyen, egy vacok sem, ahova visszahúzódhatnak. Otthona környékén élő hajléktalanokkal régóta beszélgetett, megismerte a történeteiket, például hogy egyiküket hogyan fosztotta ki előbb a férje, majd az ügyvédje.

Pivonka_Krisztina_The_rebelPivonka_Krisztina_The_fallen_musician

Krisztina: „Egon beszélget, én pedig közben fotózom őket, mert a legőszintébb arckifejezések akkor láthatóak. Az mindig az alanytól függ, hogy éppen milyen típusú fotó működik nála, van, akinél a közelkép sokkal kifejezőbb. Kiválasztok néhány képet, majd Egon dönti el – olyan is előfordul, hogy rám bízza -, melyik illik legjobban a dialógushoz.”
Egon: „Nem a legjobb ruhánkat vesszük fel és felszerelkezünk 500 forintos bankjegyekkel, mert az első kérdésük legtöbbször az, hogy ez miért éri meg nekik. Elmegyünk olyan helyszínre, ahol jó eséllyel találunk majd több hajléktalant is együtt, és egy ideig csak figyeljük a mozgásukat. Ha egyértelműen beazonosítottuk őket, akkor odamegyünk, bemutatkozunk, és elmondjuk, hogy mi ez a blog, szeretnénk őket lefotózni és egy kicsit elbeszélgetni velük.”

Pivonka_Krisztina_Adam

Pivonka_Krisztina_Steven

Eifert János, aki megnyitotta a Homeless of Budapest c. kiállítást, Pivonka Krisztina fotói kapcsán fotótörténeti visszapillantással helyezte méltó rangra a szociográfiai érzékenységű fényképezést, amelynek gyökerei a XIX. század hatvanas éveibe, Angliába nyúlnak vissza:
„Richard Beard (1802–1888) szocio-dagerrotípiái fametszet áttételben jelennek meg Henry Maythew ’London Labour and the London Poor’ című könyvében, John Thomson (1837–1921) pedig a hetvenes években jelentkezett hasonló tárgyú fotóival, amelyet „Street Life in London” kötetében adott közre. Az Amerikai Egyesült Államokban Jacob August Riis (1849-1914) volt az úttörő a nyolcvanas évektől, és Németországban pedig a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján bontakozik ki Heinrich Zille (1858-1929) hasonló érzékenységet tükröző munkássága.
Oroszországban, a kilencvenes években jelenik meg ez a fényképezési felfogás, míg az Osztrák–Magyar Monarchia székhelyén, Bécsben is közreadnak szociális problémákat megjelenítő fényképeket.

Pivonka_Krisztina_Thomas

Az 1900-as években jelentkezik nyomtatásban a magyar szociofotó, Kiss Ferenc képeit és szignálatlan szociofotókat közölt a Vasárnapi Újság. A húszas-harmincas éveket az európai vérkeringésbe való bekapcsolódás jellemzi, a magyar szociofotók megjelennek Németországtól Spanyolországon, Hollandián és a Szovjetunión át földrészünk több országában. Magyar szerzők írtak elvi-esztétikai igényű tanulmányokat, recenziókat, kritikákat a harmincas években, Berlinben, Bécsben, Pozsonyban, Moszkvában, Kolozsváron; magyar fotókról jelentek meg írások magyar és külföldi szerzőktől Amszterdamban, Madridban, Ljubljanában és az előbb felsorolt városokban.
A XX. század húszas–harmincas éveinek nagy válsága az USA lakosságának egyharmadát szegényítette el, tett sokakat földönfutó nincstelenné. Steinbeck megrázó regénye, az „Érik a gyümölcs” az irodalom nyelvén, egy fényképészcsoport, élükön Dorothea Lang (1895–1965) pedig a fotográfia hitelességével, megdöbbentő erejével mutatta meg a déli farmerek tragédiáját. Földönfutó anya című képe ma is megrendítő erővel bír.
1928-ban, Kassák Lajos Munka című baloldali avantgárd folyóirata köré szerveződött egy fotócsoport, amelyhez többek között Bass Tibor, Bergmann Teréz, Bruck László, Gönci (Früh) Sándor, Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Schmidt Anna és Tabák Lajos tartozott. A Kassák-kör kiállítását 1932. áprilisában a rendőrség betiltotta. Lezáratták a termet, a falakról letépték a képeket, Kassákot, Lengyel Lajost és Tabák Lajost pedig letartóztatták, a negatívokat is elkobozták. Később a betiltott tárlat fotóiból jelent meg “A mi életünkből – a Munka első fotókönyve” című kiadvány, Kassák előszavával.
Kálmán Kata (1909–1978), 1931-től az új tárgyias portréfelfogás szellemében parasztokat, munkásokat, koldusokat kezdett fotózni. A képeket Hevesy Iván tanácsára albumba rendezte, amelynek előszavát Móricz Zsigmond írta. A Cserépfalvi Könyvkiadó nem mert csak fotókból álló kötetet megjelentetni, ezért felkérték Boldizsár Ivánt, hogy írjon a fotókhoz elemzéseket. A Tiborc album végül 1937-ben jelent meg, és a magyarországi népi szociográfiai mozgalom egyik fontos mérföldkövévé vált.
Hosszú sort említhetnénk még: a magyaros stílus képviselőjeként ismert, ám döbbenetes háborús fotóival jelentkező Balogh Rudolf (1879–1944), a külföldön világhírűvé vált Munkácsi Márton (1896–1963), az akkor a Pesti Naplónak dolgozó Escher Károly (1890–1966), vagy a huszadik század végéig tevékenykedő Bojár Sándor (1914–2000) munkássága szintén ki nem hagyható.

Pivonka_Krisztina_The_prostitute_1

Említenünk kell olyan hazai fotográfusokat, csoportosulásokat, akik (amelyek) a szociográfiai érzékenységű fotóriport, dokumentarista ábrázolás műfajában jelentőset alkottak, és hatásuk jelen idejű. Az 1977-től tevékenykedő, időközben elismert alkotóvá érett Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója tagjai közül sokan jelentkeztek szociofotóval: Bánkuti András, Benkő Imre, Fejér Gábor, Horváth Dávid, Kiss Kuntler Árpád, Tímár Péter, Tóth György, Urbán Tamás, többek között. Az 1981-től működő Nagybaracskai Alkotótelep a szociofotós örökség folytatását jelenti. Horváth Péter, Kulcsár György, Baricz Katalin, Bahget Iszkander, Fuszenecker Ferenc, Kudelich Lajos, Markovics Ferenc, Walter Péter, Dormán László képviselik. Emberábrázolásuk, technikájuk, módszereik, feldolgozásmódjuk különböző, ám szinte mindegyikőjükre jellemző, hogy nem egyes képekben, hanem sorozatokban „beszélik el” történéseiket, írják le jellemrajzaikat. A szociográfiai érzékenységű fényképezők sorát tovább folytathatnám, de most a KávéMűhely Kávézó galériájának falain Pivonka Kriszta képeit láthatjuk. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy szociófotói a nagy elődök szellemiségét viszik tovább, megőrizve és megújítva azok értékeit.”

Pivonka_Krisztina_Joseph

Eifert János
Fotók a kiállítás-megnyitóról: Szepesi Julianna, Müller Fanny és Eifert János

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s