Török László fotóművész kiállítása Esztergomban

Török László fotóművész Részletek c. kiállítását Szabó Ágnes művészettörténész nyitotta meg 2016. június 18-án az esztergomi Rondella Galériában. A kiállítás július 1-ig tekinthető meg, keddtől vasárnapig 11:00-16:00 óra között.

2016.06.18.-Esztergom-Szabó-Ágnes-megnyit

Szabó Ágnes: Ez a fal

Török László esztergomi fotókiállítása elé

Török László fotográfus Salföldön él. 25 évvel ezelőtt költözött feleségével, Évával, a Balaton-felvidéki kis faluba Budapestről, ahol pályája is indult. Felmenői közül ketten is a mozgóképpel dolgoztak, édesapja segédoperatőr, nagybátyja, Török Vidor pedig operatőr volt, s a Magyar Televízió alapítóinak egyike. A Magyar Filmlaboratórium Vállalattól az MTI-n át vezetett Török László útja, a színes-laborból az illusztrációs rovaton és a kiábrándító áldokumentumokon túl az előzetes művészi invencióval komponált fotográfiáig. „Nagy ellentmondást éreztem abban,- mondja -, hogy mindenki a szépet, a hamisat keresi, és ezt egy olyan műfaj, a fotográfia segítségével akarja elérni és tanúsítani, ami nem képes másra, mint visszaigazolni a realitásokat.” Ez, a belső igazságérzettől vezérelt alkotóerő hozta létre 1972-ben a Család című felvételt (kiállítva) amely egy évvel később Golden Eye-díjat kapott a Word Press Photo pályázatán. Az Aranyszem-díj azonnal felforgatta a fiatal fotós pályáját: tehetségtelennek, provokatívnak, a sajtófotó-pályára alkalmatlannak titulálták, az MTI-től pedig elbocsátották.

Természetesen a képen látható szép és fiatal ruhátlan nő alakja feszítette elviselhetetlenségig a szocialista családportré-eszményének kereteit. A 24 éves fotós számára viszont ennek a bájos, egyébként a Kárpátiából ismert nőalaknak a meztelensége billentette helyre a fotográfia igazságkereső motívumát és tisztította széppé azt.

2016.06.18.-Esztergom-Olasz-Ági-Török-László-képei-előtt

2016.06.18.-Rondella-Galéria-Török-László-kiáll

2016.06.18.-Török-Laci-kiállításán-03_Olasz-Ági-felvétele

Az egy évvel később készült (szintén a kiállításon látható) Nincs időnk várni címet viselő felvételen is megjelenik a meztelenség motívuma, hogy aztán a szép, fiatal, tökéletes női test Török László fotográfiáinak fokozatosan meghatározó részletévé váljon. (A Nincs időnk várni harmadik díjat nyert, 1974-ben szintén a Word Press Photo-pályázaton.)

2016.06.18.-Török-László-fotóművész

Alkotásain az akt, annak torzója, áttűnő szellemképei, egymásba simuló kontúrjai, vagy éppen elvesző sziluettjei egy sajátos belső tájat vázolnak fel. Az ódon tűzfalban megeredt borostyán, vagy festmény elé állított női alak alkotta csendélet-szerű mozdulatlanságban az áttűnő puha fények becéznek hajakat, verőereket. Török László a nő tiszteletének nevezte ezt beszélgetésünkkor. A nő tisztelete, nevezzük így, fotográfiáin konzekvens részlete az egésznek. A klasszikus akt-mozdulatok mellett a kompozíciók elengedhetetlen részlete még a homogén sík, legyen az fal, gyűrött drapéria épített vagy efemer panel. A képtérbe komponált monoton háttér végeláthatatlanul kúszik ki a képből, az akt megmozgat. Török László szinte mérnöki precizitással illeszti képenteriőrjeibe e két elemet, fények és árnyékok kényes egyensúlyával balanszírozva.

Képköltészetében a meztelen test önnön belső tájainak staffázsalakja. A női test élettelenül simul a Salföldi anzix kiürült természeti környezetébe, fanyar síkjaiba, de a mozdulatlan meztelen test ad hullámzást a jól ismert Madách-i soroknak is, vagy a régen elhagyott parasztház fehér falának. Az elengedhetetlen, a nélkülözhetetlen szép nő, ha kell, szfinxként ül az ágyon, vagy hűs árnyékká válva áll: óvja és vigyázza az üres szék hiánymetaforájával fogalmazott belső enteriőrt is.

E belső táj végtelenségét, nyomasztó határtalanságát a kompozíciók mértani középpontjában elhelyezett képek erősítik. A kollázsok gesztusával képbe illesztett kép megtöri a kontextust, töredékessé teszi, egymás részleteiként értelmezi tovább a fotográfia egyes elemeit.

Sokszor leírták már Török László alkotói módszerét: felvételei gondolatban születnek, sokszor hosszú ideig a képzeletben dédelgetve, és gyakran skicceli fel képeit, így rögzítve a vizuális gondolatot. Sorozattá összeálló felvételein ezért érhető tetten az módszeres alkotói munka. Analóg fotográfiáinak monokróm jellege mellett ezért érnek egymásba kimért pontossággal fények és árnyékok. A kíméletlen realitások és tényszerűségek falai közé fogalmazott érzékiség közvetíti Török László fotóinak látomásos jellegét.

Török_Laszlo_Akt_No.2

Török-laszlo-a-csalad-1972

Sok rokon vonást érzek az 1980-ban elhunyt cseh költő, Vladimír Holan lírája és Török László képi világa között. Holan élete nagy részét teljes visszavonultságban töltötte Prága egyik külvárosában. Rendkívül tömör, fragmentumokból összeálló versei súlyos gondolatok intim belső világából, a folytonosan felbukkanó falakról verődnek vissza:

Ez a fal, mely hirtelen zár el

egy darab teret, a téglák gutaütése

nyomán szintén

tele van vörös hasadékokkal…

Alig-alig figyelve a nap hiányára,

az árnyak az emberrel való egyetértést

rejtegetik a fondorlatokig bezárólag…

És épp itt kérdezte meg,

hogy álom-e az élet, Ön,

aki úgy is él, kivált, ha alszik,

teljesen álomittasan…De az a fal!

Eljutott-e az öntudatra ébredésig?

(Vladimír Holan: Fal II. – Csehy Zoltán fordítása)

Képek: Török László kiállított művei, valamint Eifert János és Olasz Ági a kiállítás-megnyitón készült felvételei

Képek: Török László kiállított művei, valamint Eifert János és Olasz Ágnes megnyitón készült felvételei

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s