„CSÍKOT HÚZTUNK” ÓBUDÁN

Hihetetlen mennyiségű kulturális esemény zajlik júliusban szerte az országban. Ember legyen a talpán, aki ellátogat minden kedvére, való helyszínre. Talán az sem véletlen, hogy egyre többen választják Óbuda Fő-terét. Lassan kicsinek bizonyul a két-háromezer embert is befogadó terület. Barátaim elbeszéléséből tudom, hogy Ruzsa Magdi koncertjén a környező mellékutcák is megteltek, s nem volt ez másképpen 22-én sem.

Cs 1Cs 2

Cs 4Cs 3

Cs 5A CSÍK Zenekar koncertje, ma már világszám, zenéljenek bárhol is a határainkon belül, vagy éppen azon kívül. Megszámolni sem tudom, hány előadásukat volt szerencsém végig hallgatni, de minden egyes alkalommal repülhettem a zene szárnyán akár a fellegekig. Bravúrosan ötvöződik muzsikájukban a népzene és a mai dalok színe-java.

Cs 6Cs 8

Cs 10Cs 9

Cs 11Ismeretségünk nem mai keletű. Amikor „Sztárok és sztorik” könyvem második részét igyekeztem összeállítani, amelyben zenei életünk kiválóságai meséltek el egy-egy feledhetetlen történetet, lehetőleg olyat, amely még sehol nem jelent meg, egyértelmű volt, hogy a CSÍK nem maradhat ki a sorból.

Cs 12Cs 13

Cs 14Cs 15

Történetük egészen egyedi volt, s mint ahogyan zenéjükkel sem illeszthetők be egyetlen sorba sem.

Az időpont 2000, a Sydneyi Olimpia. A magyar kulturális programsorozat keretében hívták meg az együttest és az utazó csapat tagja volt Tátrai Tibor is, aki nem szólóban szerepelt, hanem Orszáczky Jackie zenekarának vendégeként játszhatott. Az egykori Syrius zenéje minden hazai zenész számára meghatározó jelentőséggel bírt, s a Csík is készült rá, hogy élőben hallgathassa, láthassa a legendát.

Cs 16Cs 17

cs 19 Fantasztikus élmény volt a zene, ami a színpadon történt. A koncert végén gondolták a fiúk, hogy bemennek az öltözőbe gratulálni Jackiéknek, de aztán úgy döntöttek, hogy nem zavarják az együttest.

Cs 18Cs 23

Cs 22 Sok zenész volt jelen az estén, és ha így összejönnek, akkor annak muzsikálás a vége. A dolog természeténél fogva ez így is történt. Spontán koncertet adott a CSÍK, egyre nagyobb hangulatban bemutatva a „hungarian folk music” minden szépségét.

Az utolsó menet után aztán azt hallották, a hátuk mögött, hogy: „Hű srácok, ez nagyon jó volt!” Jackie volt, s mosolygott, majd bemutatta csodálatos hangú feleségét. A vége az lett, hogy nem a Csík gratulált neki, hanem Ő Jánoséknak, s ez a dicséret örökre megmarad mindenkiben.

Cs 20Cs 21

A Fő-téri koncerten azért kijutott az önfeledt tapsokból, hangos tetszésnyilvánításból a zenekarnak ezen a forró júliusi pénteken is. Egy talpalatnyi hely nem maradt az öreg macskaköveken. Az első sorok előtt is rengetegen ültek, s ami meglepő volt, főleg gyerekek.

Táncoltak, énekeltek s még a torontói testvérpár is nagy odaadással élte át a zenét, pedig valószínűsíthetően először találkoztak a Csík muzsikájával. Igaz, akit egyszer is megérintett ez a zene, az keresni fogja az alkalmat, hogy újra és újra eljuthasson egy-egy előadásra.

Kép és szöveg: Koncz Dezső

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s