Eredetileg kettős rangadó címet gondoltam ki az egy medencében zajló, két hétközi vízilabda mérkőzéshez címként. Jól gondoltam, hogy ehhez azért meg kell várnom a Kőér utcában történteket. A Honvéd lányihoz a Hungerit Szentes érkezett vizitre. A rangadó jelző, hamar megdőlt.

A nézőtéren is igencsak szellősen voltunk, s ha jól számoltam, a vendégeket elkísérő drukkerek, családtagok többen lehettek, mint a házigazdák. Erőlködött a Honvéd, de nem volt ellenszere a Szentes támadásainak kivédekezéséhez. A második harmadban tudott először kapuba találni a fehér sapkában játszó házigazda, de akkor már kilenccel köszönt be a vendég gárda.

A végére, akár szorosnak mondható eredmény is született az utolsó negyedben, de a 19:8 akkor sem festett túl fényesen az eredményjelző táblán. Miközben a lányok vízben voltak, a késői időpont ellenére kint elkezdődött a sorban állás.

A medence partjára először a Kaposvár érkezett, bele-bele pillantva a hölgyek küzdelmébe. Idegeskedés, feszültség egy cseppet sem látszott a játékosokon. Érezhetően meglepetés szerzése volt a cél. Fura volt a klasszis kapust, Szécsi Zoltánt elegánsan látni a medence partján.  Minden csapattaghoz volt egy kedves szava, bíztató vállveregetése.

A Honvéd számára létfontosságú volt a győzelem megszerzése. Kiss Gergőn és társain látszott az elszántság. „Harapósan” melegítettek be. A csoportban elfoglalt előkelő hely érdekében nem lehetett kétséges otthon tartani a bajnoki pontokat.

A gólgyártást, ennek megfelelően ők kezdték, de a folytatás nem Szívósék szájíze szerint alakult. Még a vezetést is átvette a Kaposvár. A mérkőzés ezen időszakában komoly feszültség alakult ki a nézőteret szinte teljesen megtöltő drukkerek között. Sokan beszéltek arról, hogy a rutin és a fiatalok „elegye” kiváló ötvözet a házigazdáknál, s ennek ki kell jönnie a mérkőzésen.

Az első negyed utáni döntetlen mindenképpen a Kaposvár reményeit tartotta életben. A folytatásban aztán a kiváló formában védő Decker Attilának is köszönhetően, megrázta magát a házigazda és úgy lőtt három gólt, hogy közben egyet sem kapott. Hitevesztettnek tűnt a Szécsi gárda. Természetesen nem adták fel a mérkőzést, de nem tudtak mit kezdeni az erőfölénnyel szemben.

Az utolsó előtti negyedben felszívta magát a Kaposvár, de a végén ismétlődött a második negyed három nullás eredménye, s Szécsi Zoltánt még el is zavarták a medence széléről, bár mint a nyilatkozatában mondta, nem foglalkozik a játékvezetőkkel.

A pontvadászatban a Honvéd megerősítette helyét a tabellán, míg a Kaposvár maradt a sereghajtók élén, jelentősebb ponthátrányban. Ennek ellenére masszív csapatnak tűntek, s mint mondani szokták, a labda kerek.

Kép és szöveg: Koncz Dezső