Bevallom őszintén, hogy bár nagyon sok sporteseményen fotóztam az elmúlt időszakban, a kosárlabda bajnokik igencsak kimaradtak a repertoárból. Valószínűleg, ez annak is köszönhető, hogy az igazi top csapatok egytől-egyig vidéken szerepelnek hétről hétre, s kilométerben meggondolandónak tűntek az utazások.

Utoljára egy Old Star Gálán sikerült képeket készítenem, de mint akkor megírtam, a látványos elemek ellenére azért az egész olyan „buli meccsnek” tűnt. Azért, a sportágat figyeltem, s feltűnt a „látótérben” a MAFC. Azonnal eszembe jutottak azok az élményeim, amelyeket a Képes Sport tudósítójaként élhettem át a budapesti sztár csapatoknál. Honvéd elsősorban és a MAFC.

Az is eszembe jutott, hogy kezdő fotósként a szerkesztőség egy Dózsa György úti csarnokban vezényelt, amelyik híres volt arról, hogy a teremben kimondottan sötét, mondhatnám félhomály honolt. Akkor, még érzékeny filmes gépekkel dolgoztunk. Egy fotó, egy expozíció, s amikor felvetettem az eligazító értekezleten a meccset, rögtön jeleztem. hogy erre a hétre nem jutott megfelelő érzékenységű alapanyag. “Eligazítottak”, hogy, ha nem tudod megfotózni, akkor rajzold meg!

Ennyit a múltról. Jött a hétvége, s irány a MAFC csarnok. Mivel, soha nem jártam még a helyen időben mentem, hogy a fényviszonyokat be tudjam mérni. Szép, ezt rögtön meg tudtam állapítani, s mivel korán érkeztem, kicsit meglepődtem, hogy a kezdés előtt már kezdett megtelni a terem. Népszerű a sportág a kosárlabda, ez kétségtelen.

A bemelegítéskor figyeltem a csapatokat. A hazaiak mellett összesen két győzelem, de a vendégek is alig feljebb helyezkedtek el a tabellán. Kíváncsi voltam, hogy Dragan Alekcsics rendet tud-e rakni a soproni fejekben. Az első játékrészben ez tökéletesen látszott is. Fej-fej mellett száguldoztak a csapatok, palánktól-palánkig.

Az, azonban az elejétől kezdve látszott, hogy Devil Smith szinte foghatatlan. El is húzott a hazai gárda, ha nem is túl gyorsan, de biztosan. Figyeltem a nézőteret. Rengeteg fiatal szurkolt szinte extázisban, s számukra a kosárlabda biztos „szerelmet” jelent. Persze, volt gyönyörű csöppség, aki szorongatva a mini kosárlabdát, már láthatóan befolyás alá került, de azért Őt minden más is érdekelte.

A vége, szinte izgalom nélküli MAFC győzelem, ami a hazaiaknak megnyugvást jelent a folytatást illetően. Sopronban viszont még sokat kell építkezni ahhoz, hogy ütőképes gárda legyen a sok tehetségből. Az út előttük áll! Magam részéről, annyit ígérhetek, hogy az olvasóim többet látnak a jövőben a kosárlabdából.

Kép és szöveg: Koncz Dezső