MEGTALÁLT IDŐ

Révész Ákos festőművész otthonában jártam, ahol a március 10-én a Gogol 9 Galériában nyíló kiállítása kapcsán beszélgettünk.
A tárlaton, mely a „Megtalált idő” címet viseli közel 60 jelen és korábbi munkákból válogatott műalkotás lesz látható.

revesz8Révész Ákos gondolatokat fest. Képein lendületes gesztusok és intenzív színek lüktetnek, és ez a látszólagos káosz harmóniává áll össze. A tér rétegekre bomlik, olykor tájakra, máskor kőzetek belsejére, megint máskor elemek jelenlétére emlékeztetve. Hegyvonulatok komorsága, víz frissessége- persze mindez csak asszociáció.
Hiszen a cél nem egy konkrét látvány elvonatkoztatása, sokkal inkább egy belső késztetés, érzet megjelenítése, mely rányomja bélyegét a kép készülésének minden fázisára.

revesz10Témái sorozatokban készülnek hosszú kísérletezés eredményeként, az akrilfesték hígabb vagy sűrűbb adalékanyagokkal való keverésével, mely néhol fátyolszerű felületeket, máshol a színek játékát hozza létre. A megfelelő alkotói szisztéma megtalálása során pedig nem árt, ha a művész következetes és, ha kell, könyörtelen- slag mossa el a nem jó irányba tartó próbálkozásokat.
Hiszen az érzelmek kirobbanását egy higgadt hátralépés és racionális elemzés követi. Az alkotói folyamat kettőssége révén áll össze a látszólagos káoszból teremtődő harmónia, válik irányítottá a véletlen.
Tudni kell hátralépni lelki értelemben és meglátni, ha valami nem jó. Van, amit el kell tenni, aztán újra elővenni, mert jóval később meglátunk valamit, amit addig nem.
Aztán új alapozással folytatódik a gondolat. Szabályos vonalak tagolják, emelik el a burjánzó gesztusrétegeket- a festék folyik, de csak ameddig a művész engedi.

revesz11A „Megtalált idő” azon túl, hogy a kiállítás és egy konkrét mű címe, utal arra, mennyire fontos a kellő időt rászánni egy munkára, ugyanakkor nem túllépve azt az időt, eljutva a görcsös túlfestésig, ami a minőség romlásához vezet. Tehát a megfelelő idő megtalálásáról van szó az élet bármely területén, ami persze sokszor nehéz.

Ugyanakkor a cím megtartja az értelmezés szabadságát, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a művész is több megközelítésből látja munkáit.
Egyrészt foglalkoztatja annak gondolati játéka, hogy művei lehetnek akár valamifajta univerzum a lekicsinyítései, vagy akár egy mikroszkopikus világ felnagyításai, másrészt annak jelensége, hogy az emberek gyakran úgy érzik, nincs idejük semmire, mindig kifutnak mindenből, sose érnek rá, nem tudnak befejezni semmit.
Felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos a kellő időt és energiát fordítani feladatainkra, kapcsolatainkra- időben elengedve a már nem építő dolgokat-, végül megtalálva azt a pillanatot, amikor összeáll a kép.

revesz13 „Az idő sokszor elvész, vagy egyszerűen csak hiányzik, nincs elég belőle.
Ha a vászon előtt állok és festek, eltűnik a tér, és nem zavarnak a percek, órák, napok. Ha a vízszintes vászon mellett a földön kuporogva festek, csak az anyagot mozgatom, a testemet kell irányítanom, a kezem már magától mozog. Lehetne persze asztalon is dolgozni, de néha kell a föld közelsége, varázsa, tartása. Talán a legenergikusabb képek kint készültek a szabadban, kellett a tűző Nap ereje, perzselése, hirtelen zápor az égből, vagy szél a fák közül.
Kell az idő, kellenek a percek, jó pillanatok. Megragadni a megfelelőt, a záró mozdulatot, ha pont akkor, éppen ott, abban a lélegzetben van előttem a kész mű.”

revesz18revesz15

A kiállítás március 10-én, 18 órakor nyílik a Gogol 9 Galériában, megtekinthető árpilis 28-ig.

Kép és szöveg: Illés Anett

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s