KEMÉNY DIÓ VOLT A CSM BUCURESTI!

Villamoson zötykölődve a BOK Csarnok felé ezernyi gondolat volt a fejemben. Látva az idegenbeli mérkőzését a Fradi lányainak, először talán az, hogy az utolsó percekig partiban lehetett a csapat és ez bíztató is lehet. Ugyanakkor azt is látni kellett, hogy a világklasszisokkal felálló, tavalyi BL győztes irdatlanul jó csapat és az öt gól hátrány igencsak sok. Aztán, azt is lehetett előre sejteni, hogy a dugig telt ház tud olyan pokoli hangulatot teremteni ami a “legmenőbbeket” is megingatja. A végkövetkeztetés az volt, hogy minden lehet.

A csarnokba érve már jóval a kezdés előtt gyönyörű látvány volt a nézőtér, ahol tényleg nem lehetett szabad széket találni. Valószínűleg az ország minden részéből, de még a határon túlról is jöttek családok, fiatalok, idősek, hölgyek, urak, tehát mindenki. Hangerőben sem volt hiány. Figyeltem Elek Gábort, hogy vajon mi jár a fejében, ki tudott-e találni meglepetés taktikát. Gyanítom, igazán okosat egy olyan csapat ellen, mint a Bucuresti nem lehet kigondolni. Olyan jól kell védekezni, ahogyan a Fradi szokott és kevesebbet kell pontatlanul lőni, mint ahogy sajnos szintén szokott a gárda.

Úgy festett az elején, minden így is alakul. A kapuban Bíró Blanka parádézott és a védelem is stabilan állt a lábán, de a vendégek előnye, igaz egy-egy góllal mindig azért jött meg, mert a lövések pontosságával hadilábon álltak lányaink. Szünetben még meg volt a remény a győzelemre és a döntőbe való bejutásra, ami csodálatos élményt jelentett volna a női kézilabda minden hazai szurkolójának. Két hazai csapat a BL döntőjében!

A bíró hölgyek biztosan nem lettek közönség kedvencek ezen a délutánon. Azt nem tudom megérteni, hogy miként lehetséges, hogy a hazai pálya az ellenfélnek leejt, de az igazság az, hogy nem ezen múlott a végeredmény. Egyre magabiztosak voltak a vendégek és hiába küzdöttek fogcsikorgatva Penaék, a győzelem sem sikerült.

Örömtáncot táncoltak Maneaék és láthatóan elszabadultak az érzelmeik, ami azt is jelentette, hogy egy pillanatig sem gondolhattak a biztos továbbjutásra. Johansson „vezér” megnyugodhatott, Ők jönnek vissza Budapestre. A Fradi játékosai szinte sírva nyilatkoztak a riportok alatt. Szegényebbek lettek egy álommal, de azért a lelkeknek az nagyon jól eshetett, hogy a közönség úgy ünnepelte a Őket, amit minden sportember csak irigykedve nézhetett.

A „menetelésnek” most ezen a fronton vége. Sok siker lehet még ebben a zöld-fehér gárdában. Nem hiába szólt a kórus, hogy „Kupagyőztes!”. Meg is jegyezte egy szurkoló, hogy majd jövőre ott leszünk a döntőben is. Legyen igaza.

Kép és szöveg: Koncz Dezső

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s