HANGGAL SZÁRNYALÓK

Nem ma történt, amikor meghallottam az első dalt a Kerekes Bandtől.  Zenedömpinghez szokott emberként, azonnal tudtam, hogy született egy olyan dolog, ami kilóg a sorból, persze jó értelemben. Rövid kutatás után kiderült, hogy egri illetőségű srácokról van szó. Nem kellett különösebb jóstehetség ahhoz, hogy az a zenei világ, amit alkottak rengeteg embert fog „szíven ütni”, mint ahogy számomra is az egyik első számú kedvencek lettek azonnal.

Pedig, akkor még nem is ismertem személyesen a tagokat és nem láttam koncertjüket. Ez sem váratott sokáig magára! Lehengerlő előadás, sodró lendület, félelmetesen precíz hangszeres tudás és mindezek mellé rettentően szimpatikus emberek. Amikor televíziós műsorom volt, megkerestem Őket, s a Nagylátószög olvasói is kaphatnak ízelítőt a zenekarról, s csak sajnálhatom, hogy nem „hangos” magazin az oldal.

Először Fehér Zsombort kérdeztem a zenei gyökerek felől.

-1993-ban kezdtünk el Viktorral népi táncolni – mesélte Zsombor. Elkezdett bennünket érdekelni bennünket ez a kultúra. Beleszerettünk a zenei világába. A vonószene azért kicsit idegen volt tőlünk és utólag az is kiderült, hogy miért. Pásztor ősöknek a gyermekei vagyunk, ezért a furulya került előtérbe. Egy juhász tárogatózik, furulyázik.

-Fiatalon, mi volt az, amitől zenészként nem kerületetek bele a populárisnak nevezett fősodorba?

-Érdekes a kérdésed, mert pár napja voltam egy igazi táncházban, és amikor kiderült, hogy a Kerekes Band dobosa vagyok, akkor egy srác megjegyezte, hogy az olyan populáris zene. A hangszereinkkel, kobozzal, furulyával, brácsával nehéz is lenne poposan megszólalni, bár a dobbal és basszusgitárral ez elképzelhető lenne. – válaszolta Fehér Viktor. Egyik kiváló zenész barátunk nyilatkozta rólunk nem régen, hogy azért tetszik neki, amit csinálunk, mert ilyen hangszerekkel, instrumentális dalokkal tömegeket tudunk megmozgatni mindenféle megerőltetés nélkül.

-Megkérdeztem a zenekar technikusát, Nagy Dánielt, hogy miként került a Kerekes Band mellé?

–Kilenc éve ismerkedtünk meg. – mondta Dani. Az igazság az, hogy nem állt túl közel hozzám az a zenei világ. Különböző hangtechnikai cégeknél dolgoztam, de úgy tűnik a „testvériség” azonnal befogadott s a dolog működik. Csak kevesen gondolják, hogy ez mekkora felelősség, mert, amit a srácok évek alatt gyűjtenek és „felraknak” a színpadra, azt valahogy oda kell varázsolni, ki kell hozni belőle a maximumot, hogy az úgy menjen át a közönség felé, ahogy azt a zenészek „bele pakolják”.

– Édesapánk volt a legnagyobb kritikusunk. – folytatta a gondolatot Zsombor. A koncerteket nézve folyamatosan tájékoztatott bennünket, hogy ez nem lesz így jó, mert ahány hely, annyi technikus, annyi fül és annyi ízlés „keverődik ki” az előadásból. Pedig, ennek a zenének megvannak a törvényszerűségei, s az érthető, hogy pár perces beállásoknál ezt nem lehet elsajátítani. Így lett a hatodik tag Nagy Dani.

– Ha már átvetted a szót, azt kérdezném, hogy Te, mint frontember egy égészen különleges mozgásvilággal vagy jelenség minden műsorban. – érdeklődtem Zsombortól.

-Ez csak a színpadon jön ki belőlem. – válaszolta. Nem gyakorlok otthon. Elképedve olvasom, hogy vannak olyan zenészek, akik napi több órát gyakorolják a mozdulatokat a négy fal között. Azt gondolom, hogy ez a csoda, ennek a színpadon kell kijönnie.

-Itthon is alig akad olyan zenét szerető ember, aki a Kerekes Band nevét ne ismerné, de azért azt is érzékelem, hogy külföldön jelentősebb az elismertségetek. – kérdeztem Viktort.

-Nagy öröm volt nekünk, hogy első lemezünkkel, a Pimasszal berobbantunk a nemzetközi vérkeringésbe. Nehéz pálya az instrumentális megszólalás, az egyedi hangzás, de előny is az összetéveszthetetlen világunk. A nemzetközi sajtóban ez utat tudott törni. Így aztán pont most van indiai megkeresésünk, de megyünk Moszkvába is.

-Ebben a világban, amit képviseltek, van még az előrelépésnek lehetősége?

-Utolsó albumunk, a „Back to Folk” olyan „pimasz” lett. – válaszolt Zsombor. Alapítottunk egy új országot, a folklandot. Azt hihetné a hallgató a címből, hogy visszatértünk a folkhoz, de teljesen más a dolog, alkottunk egy új zenei világot.

 

Egy dolog marad már csak hátra, élvezni a Kerekes Band zenéjét és eljutni mindenhová, ahol megjelenik nevük a plakátokon.

Kép és szöveg: Koncz Dezső

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s