AKIT A MOZDONY FÜSTJE MEGCSAPOTT…

Vasutas olvasóim, a címet olvasva talán arra gondolnak, hogy leporoltam Moldova György 1977-ben azonos címen megjelenő riportkönyvét és egy alapos összehasonlításnak vetem alá, hogy mi változott azóta. Ez is érdekes téma lenne és talán hamarosan meg is teszem, de alapozásnak egy könnyedebb beszámolóval kezdenék.

Gyermekként és fiatalabb srác koromban is sokat vonatoztam. A 90-es évekig nem volt autónk, így a nyaralásokra általában vonattal mentünk. Idősebb fejjel, meg rendszeresen közlekedtem a Budapest-Baja vonalon a főiskolára. Sokan panaszkodnak a késések vagy az elhanyagolt kocsik miatt, de számomra van egy fajta romantikája a vonatozásnak és véleményem szerint az IC plüss üléseivel és klimatizált, wifi-s kocsijaival az egész kicsit steril érzéseket kelt bennem. Persze ez én vagyok a szentimentális firkász, aki motorban a régi kerek lámpást, fényképezőgépben a filmest, vasúti kocsiban a kopott zöld műbőrrel húzott üléseset kedveli.

Mindig csodálva és némi félelemmel bámultam az állomásra beérkező mozdonyokat, hogy mekkora erő van bennük. Ahogy elhúznak a peron mellett teljesen megremeg a beton a lábam alatt. Hátborzongató ez az erő és még félelmetesebbé teszi a hatalmas mérete. Emlékszem, egyszer az Északi Járműjavítóban jártam egy főiskolai osztálytársamnál és beálltam egy mozdony elé, amit éppen karbantartottak. Felnéztem rá és hihetetlen törpének éreztem magamat. Talán éppen a félelmeim hajtanak, hogy ragadjak meg minden alkalmat, amikor lehetőségem van közeli találkozásra egy mozdonnyal. Augusztus 20-án rengeteg mozdonyt járhattam körbe és többségére fel is szállhattam. Ezen a napon ugyanis a Magyar Vasúttörténeti Park ingyenessé tette a belépést.

Aki eddig úgy gondolta, hogy az egész park csupán pár rozsdásodó mozdonyból és vasúti kocsiból áll, annak üzenem, hogy téved. A park 2000-ben nyitotta meg kapuit az egykori Északi Fűtőház vontatási telepén 70.000 m2-es területen. Szerintem egy alkalom nem is elég, ha mindent alaposan szemügyre akarunk venni. Nekem nem sikerült bejárnom a több órás ottlétem alatt. Nem is csoda, hiszen csak mozdonyból több, mint 50 db van és 100-nál több vasúti jármű, mint például sínautók, hajtányok, személykocsik stb. Csodálatos személykocsikat lehet megtekinteni a park területén egy 3000 m2-es csarnokban, az Orient-csarnokban. Talán a legkülönlegesebb kocsi itt, egy teakfa étkezőkocsi, ami egykor az Orient Expressz mozdonya mögött robogott. Ennek a kocsinak nem csak a látványa, de pusztán az a gondolat, hogy az Orient Expressz szerelvényéhez tartozott, teljesen magával ragadott. Ha a számtalan detektív és kém történet csupán töredéke igaz, ami az Orient Expresszhez fűződik, ez a kocsi bizony tudna miről mesélni.

A legtöbb időt a gőzmozdonyoknál töltöttem. Érdemes alaposan végig nézni őket és többségére fel is lehet szállni. Felmászni egy több, mint 100 éves, de ma is működőképes gőzmozdony fülkéjébe és látni azt, amit a mozdonyvezető is látott, fantasztikus érzés. Próbáltam vissza adni a fotográfia eszközével, talán valamennyire sikerült. A kiállított mozdonyok hajdani feladatköre nagyon eltérő volt. Vannak köztük kifejezetten tehermozdonyok, én egy ilyet fotóztam le belülről és egy ilyen ovális ablakán néztem ki. Találunk gyorsvonati mozdonyokat is és univerzális mozdonyokat.  Ezek között van amelyikre nem lehet felmenni, mert éppen renoválják. A képeken is látni, hogy a mozdony egyik oldala már szépen fényezett és felkerültek rá a díszítő csíkok, míg a másik oldala még csupasz és kevésbé szép a fényezése. Ez egyébként egy gyorsvonati mozdony az 1950-es évekből és Budapest-Győr vonalon szolgált, de mivel túlméretezett volt, 1962-ben selejtezték. Ennek a szomszédságában parkol, nagy vörös csillaggal az orrán a híres 424-es univerzális gőzmozdony. A kiállított példány 1958-tól egészen az 1980-as évekig szolgált. Az adottságai alapján egyaránt bevethető volt személyszállításra és teherszállításra is. A vasutasok csak Bivalynak becézték.

A kiállított járműveken kívül rengeteg interaktív programmal is szolgál a park. Az ide látogatók egyik nagy kedvence a kerti kisvasút. A szerelvényt igazi kis mozdonyok húzzák, amik az óriás testvéreik kicsinyített másai. A kis vasút rendkívül változatos vonalvezetésen közlekedik, amit a park rendszeresen megújít. A pályán számos kicsinyített vasúti átkelő található, de még egy méret arányos vasúti hídon is átkel, ami alatt kis buzgár és gyönyörű tavirózsák teszik változatossá a tájat.

A parkba nem csak a kiállítás állandó darabjaiért érdemes visszajönni, hiszen folyamatos programok várják a közönséget. Augusztus 27-én például itt lesz megtekinthető az Élet Menete Alapítvány szervezésében az Utazó Vagonkiállítás, ami egy korabeli tehervagonban mutatja be a holokauszt magyarországi történéseit. Szintén ezen a napon lesz megtekinthető az általam is emlegetett legendás Orient Expressz. Egészen pontosan a 17 kocsiból álló Venice-Simplon Orient Expressz, ami a kiállítás alkalmával belülről is megcsodálható.

A Vasúttörténeti Parkos sétám után sokat változtak a vonatokhoz fűződő érzéseim. Már nem csak a lóerőket és a félelmetes méreteket látom, hanem azt is, hogy mindegyik járműnek van valami története, ami lehet, hogy csak egy becenévhez vagy valami történelmi eseményhez, esetleg detektív regényekhez fűződik, de ezek a monstrumok sokkal szerethetőbbek így. 

Kép és írás: Roszberger

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s