EZT MEGFÚJTÁK!

Hamarosan beköszönt az ősz és a televíziós csatornákon újabb zenei műsorokkal próbálják a készülékek elé ültetni a nézőket. A számos könnyűzenei produkcióból számomra magasan kiemelkedik a Virtuózok című tehetségkutató, ami a megszokott populárisabb zenétől eltérően komolyzenei fronton keresi a tehetségeket.  Nagyon jó látni a sok fiatal tehetséget, de mekkora elszántság és kitartás kell ahhoz, hogy eljussanak egy ilyen műsorig? Egyáltalán milyen lehetőségei vannak egy gyermeknek, ha klasszikus zenét szeretne tanulni?

A családomban többen is vannak, akik játszanak valamilyen hangszeren. Mindig is csodáltam azokat, akik ilyen módon középpontba tudnak kerülni, akár egy tábortűz mellett, vagy egy családi összejövetel alkalmával. Próbálkoztam gitárral, szájharmonikával, de egyik sem lett az én hangszerem. Egyetemre kerültem és ott kötelező tantárgy volt a furulya. Az első furulyám egy soprano furulya volt. Fülig belezúgtam ebbe az egyszerű hangszerbe. Rövid időn belül beszereztem egy alto furulyát is, számomra az a tökéletes hangszín. Természetesen nem vagyok akkora tehetség, hogy teljesen egyedűl megtanuljak játszani ezen a csodálatos hangszeren, így tanárt kerestem. Ekkor ismertem meg Sali Korinnát, aki az mellett, hogy logopédus, a Hubay Jenő Ifjúsági Fúvószenekar egyik alapító tagja is. A zenekarról beszélgettem vele a minap. Manapság divat a korábban nagy sikerű klasszikus filmek 0. részét leforgatni, hogy utólag lássuk az előzményeket. Ez a beszélgetés lehetne akár egy 0. epizódja is a Virtuózok egyik versenyzője pályafutásának.

Mesélnél egy kicsit a zenekarról? Milyen volt a kezdetekkor?

1998-ban alakultunk a XV. kerületi Hubay Jenő Zeneiskola növendékeiből. Kezdetben nagyából húszan voltunk. A tagok életkora átlagosan 12-13 év volt. Tulajdonképpen egy kötelező tantárgy keretein belül játszottunk a zenekarban. Az első nyilvános fellépésünk 2000-ben volt egy március 15-i kerületi megemlékezésen. Teltek az évek, felnőttünk. Volt aki elment a zenekarból és persze sok új taggal bővültünk. Az évek alatt sok állandó fellépésünk alakult ki és már nem csak belföldi helyszínekre szervezünk koncerteket, hanem külföldre is. Nagyon jó a kapcsolatunk a horvátországi Donji Kraljevecben működő zenekarral, velük évente több alkalommal is fellépünk. Koncerteztünk már Bécsben és Komarno-ban is, sőt 2012-ben Finnországban turnéztunk.

Miben változott a zenekar 1998 óta?

Az elmúlt közel 20 év alatt természetesen jelentős szakmai fejlődésen mentünk át. Az is nagy változás volt a zenekar életében, amikor Herboly László, a zenekar első embere nyugdíjba ment és az ő helyét Kőrösy Róbert vette át, aki mellett 2015-től Serdült Ádám is megjelenik karmesterként. Az egykori húsz fős társulat, ma már körülbelül 35 fős együttesé nőtt. Szintén mérföldkőnek tekinthető, hogy 2015-ben egy bizonyos szinten szakítottunk a művészeti iskolával. Természetesen jelenleg is van a zenekarban növendék, de 2015-ben egyesületté alakultunk, ezzel kiléptünk a zeneiskola kereteiből. Ez egy szinte kötelező és a szakmai fejlődésből adódóan elkerülhetetlen lépés is volt, hiszen a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara szorosan a zeneiskola kötelékében működik, helyben. Mi pedig egy idő után kinőttük ezt a helyi működést. Természetesen továbbra is nagyon jó kapcsolatokat ápolunk a zeneiskolával, jelenleg a legfiatalabb tagunk 10 éves, aki a zeneiskola növendéke.

Valóban, nem tudtam nem észrevenni, amikor legutóbb az együttes filmzenei koncertjén jártam, hogy bizony egészen fiatalok, lényegében gyerekek is játszanak köztetek. Hogy tud elindulni egy gyermek ezen a pályán?

Úgy gondolom, hogy több út is lehetséges. Én fuvolán játszok, amit 9 évesen kezdtem. A családomban több olyan ember is van, aki valamilyen hangszeren játszik. Például édesanyám zongorázik, az unokatestvérem gitározik. Az is nagyban meghatározó volt számomra, hogy sokat jártunk koncertekre, az általános iskolai tanulmányaimat pedig zene tagozatos iskolában kezdtem. Hogy miért éppen a fuvolát választottam, arra nincsen igazán magyarázat. Szerelem volt első látásra és tudtam, hogy ezen akarok játszani. Viszont várnom kellett, mert el kellett érnem azt az életkort, amikor már rendelkezek azokkal a testi adottságokkal, hogy megtudok szólaltatni egy fuvolát. Addig is furulyával alapoztam erre a feladatra. Ez az én utam, másnak lehet, hogy más. Ami viszont mindenkiben közös, hogy csak rengeteg kitartással és gyakorlással lehet eredményt elérni. Ha valaki kacérkodik a gondolattal, hogy szeretne hangszert választani magának, annak azt javaslom, hogy tegye próbára magát. Általában tavasszal, a zeneiskolák, így a Hubay Jenő Zeneiskola is, nyílt napot tart. Ilyenkor szabadon ki lehet próbálni a hangszereket. A hangszerpróbán túl az is nagy előny, hogy a próba zenetanárok segítségével történik, akik fel tudják mérni, hogy van-e fantázia az adott hangszerben a leendő növendék számára, vagy érdemesebb tovább keresni. Sok esetben lehet, hogy bizonyos testi adottságok nem teszik lehetővé egyes hangszerek választását. Zenét tanulni szerintem soha nem késő. Aki viszont arra adja a fejét, hogy zeneiskolába iratkozik, annak számítania kell arra, hogy tandíjat kell fizetnie. A tandíj összege általában életkoronként változó. A tapasztalat az, hogy nem éri el egy magántanár díját. Azon sem szabad meglepődni, hogy a zeneiskolában nem csak a hangszeren való játékot tanítják, hanem ez mellett kötelező szolfézsre is járni, hiszen fontos a zeneelméleti alapokat is megtanulni, ami 4 év. A 4. év után kötelező valami plusz órát felvenni, ami lehet zeneelmélet, zenetörténet, vagy éppen zenekar. Ez az a plusz választható tantárgy, aminek köszönhetően bekerültem én is 1998-ban a zenekarba és kerülnek be most is tizenéves gyerekek az együttesbe.

Visszakanyarodtunk a zenekarhoz. A filmzenei koncert mindjárt az elején hatalmasat robbantott a Star Wars főcím zenéjével. Elképesztő dinamikával adtátok elő és olyan volt, mint ha az egész zenekar együtt lélegezne. Mi a titka ennek?

Sok tényezős az, hogy a zenekarunk ilyen lett. Nagyon sok év munkája ez, de a szakmai felkészültségen túl nagyon fontosnak érzem a karmesterek vezetői kvalitásait és a személyiségüket is. Kőrösy Róbert a vezetőnk és Serdült Ádám a másod karmesterünk. Róbertnek van egy erőteljes személyisége, de úgy gondolom, hogy egy vezetőnek szüksége is van ilyen habitusra, hiszen ő ösztönzi és ő tartja össze a zenekart. Ami még nagyon fontos, azok a zenekaron belüli kapcsolatok. Nálunk nagyon jellemző, hogy gyakran életre szóló barátságok vagy éppen szerelmek alakulnak ki. Sokat segít a kapcsolatok erősítésében az, hogy évente együtt töltünk egy hetet, zenetáborban. Általában ilyenkor csatlakoznak be hozzánk azok a fiatal növendékek, akiket a karmester már elég felkészültnek tart erre. Ez a hét arra is kiváló alkalom, hogy az ifjak beilleszkedését segítsük. A zenetáborban szerzett sok közös élmény és emlék évről évre egyre jobban összekovácsol minket. 

A már általam emlegetett filmzenei koncert, egy három alkalmas előadás sorozat része volt. Terveztek a következő évadban is hasonlót?

 A filmslágerek fúvósokon egy három alkalmas hangverseny sorozat második előadása volt, amin olyan zenék csendültek fel, mint például John Williams: Star Wars Saga, Ennio Morricone: Chi Mai – A profi, vagy Samuel Barber: A szakasz. Ez egy nagyon izgalmas és emlékezetes koncert volt, hiszen egyrészt telt házas előadás volt, másrészt szinte teljesen sötétben játszottunk, mert az éppen elhangzó filmzenéhez kapcsolódóan, az adott filmből jelenetek kerültek bejátszásra egy hatalmas kivetítőn. A sorozat első előadása a Hubay szólistái volt, amikor a zenekar egyes tagjai szóló darabokat adtak elő a zenekar kíséretében. Ahogyan a filmzenék esetében is valami különlegeset akartunk nyújtani, itt is tettünk egy csavart az előadásba. A fúvós zenekaroktól ugyanis, általában nem megszokott az ilyen előadás mód, hogy egy szóló előadót kisér a zenekar. A harmadik koncert a Táncol a Világ címet kapta. Ez egy szabadtéri koncert volt, amikor táncosok táncoltak a zenénkre. A kérdésedre, hogy lesz-e újabb hasonló hangverseny sorozat, azt a jó hírt tudom mondani, hogy lesz. Ebben az évadban is három előadás lesz, októberben  az első a Reformáció 500 programsorozat részeként. Olyan szerzők művei hangzanak el, akik köthetők a reformációhoz vagy protestantizmushoz. A második előadás februárban lesz, ami a nagy sikerre való tekintettel szintén egy filmzenei koncert lesz. A harmadik hangverseny májusban tekinthető meg és a Carmina Burana lett műsorra tűzve, a fúvósók stílusára átírva. Hasonlóan az előző évadhoz, most is a zenekarnál vásárolható meg a három alkalmas bérlet, ugyanis ezek az előadások a sok ingyenesen megtekinthető XV. kerületi fellépésünk mellett, már bevételt is hoznak a zenekarnak.

Beszéltünk már a kezdetekről, szakmai felkészültségről, előadásokról, de bevételekről és anyagi forrásokról még nem. Laikusként azt gondolnám, hogy az interneten minden elérhető, így a kottákat is könnyű beszerezni, minden tag hozza a saját hangszerét, így arra sem kell költeni. Milyen kiadásokra kell előteremteni az anyagiakat?

Nagyon jó lenne, ha csak simán le lehetne tölteni egy zenemű kottáját, de sajnos ami elérhető és letölthető, az nem olyan minőségű, ami számunkra játszható és olvasható lenne. Valójában nagyon komoly összegeket kell fizetni egy-egy kottáért, ami a szerzői jogdíjakat is tartalmazza.  Ezen kívül terembérletre, technikai eszközökre, hangszer beruházásra vagy akár hangszerek szervizelésére, utazásokra is elő kell teremteni a pénzügyi hátteret. Szerencsére vannak támogatóink. A legnagyobb támogató a XV. kerületi önkormányzat, továbbá szoktunk játszani olyan programokon, amikért kapunk juttatást, de az ilyen fellépések egyelőre esetlegesek.

Arra van lehetőség, hogy a zenekar akár magán személyektől vagy vállalatoktól támogatást fogadjon el?

Igen van rá lehetőség, a zenekar weblapján megtalálhatóak az elérhetőségeink. Vállalkozások tekintetében fel szoktuk ajánlani, hogy a támogatásért cserébe reklám felületet biztosít a zenekart támogatónak. Nagyon fontos lenne, hogy több támogatónk legyen, mert a befolyt összegeket a zenekar fejlesztésére fordítjuk, ezzel a nálunk játszó, zeneiskolás növendékek fejlődését is segítjük, továbbá több megjelenési lehetőségünk lenne.

Jómagam csak a februári filmslágeres hangversenyen vettem részt, ott is inkább fotósként, mint hallgatóságként, de miközben exponáltam, a füleimet nem csuktam be. Munka közben ritkán fordul velem elő, hogy a gépemet nem a szemem előtt tartom. Ezen a koncerten többször megesett, hogy libabőrös lettem és le kellett tennem a gépet egy-egy alkalommal. Egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne adjam át magamat a vizuális és akusztikus élménynek. Az a látvány, amit a hatalmas kivetítő biztosított és az a dinamizmus, amivel a zenekar előadta az egyes slágereket egy olyan monumentális érzést keltett bennem, mint ha ez az előadás egy sok ezres hangversenyterembe lett volna rendezve és nem a Bocskai utcai koncertterembe. Azt hiszem, hogy a soron következő évadban mind a három koncerten ott leszek, de addig is, aki szeretné hallani a Hubay Jenő Ifjúsági Fúvószenekart, az találkozhat velük szeptember 10-én a Wizz Air Budapest Félmaratonon, ahol nem futni fognak, hanem zenélni, bár ismerve a virtuóz előadás módjukat az felér egy félmaratonnal.  

Kép és írás: Roszberger

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s