MENNY ÉS POKOL

Kifejezetten érdekesnek ígérkezett a Szeged Elek Arénában történő látogatása, mert a zöldek nem is olyan régen partiban tudtak lenni hazai pályán a Veszprémmel. Volt ugyan némi kavarodás a dologban, mert a Nemzeti Sport oldalán még délelőtt is teljesen más összecsapás szerepelt. Nos, aki ezek alapján szombatra írta be magának a szegedi srácok megtekintését, várhat egy kis időt.

Szokásomhoz híven korán érkeztem, de az azért gyanús volt, hogy fél órával a kezdés előtt lézengő drukkereket láttam, majd a kezdésre is foghíjas maradt a máskor dugig tele lelátó. Volt időm körülnézni, így bepillanthattam abba a helyiségbe is, ahonnan a hangosítást és az eredményjelzőt irányítják és azért a lelátón is találtam magamnak látnivalót, egészen pontosan csinos hölgyeket egy sorban. Nem volt nehéz felismerni a Fradi lányait.

A két edző közül Juan Carlos Pastor volt a nyugodtabb. A két fiatal bíró sípjelére elindult a találkozó és az első pillanatokban, mint ahogyan azt várni lehetett, jöttek a szegedi gólok. A hazai drukkerek nagy örömére az FTC is kezdett kapaszkodni és a hetedik percben az eredményjelzőn öt-öt állt. Akkor azt gondoltam, hogy „érik” a Fradi.

El-ellépdelt, olykor négy góllal is a vendég gárda, de a huszonötödik percben ismét egál volt az eredmény. Hittek a Fradis fiúk magukban és Sego a kapuban alig tudott találkozni a labdával, míg a másik oldalon Nagy bravúrt bravúrra halmozott.

Hazai szempontból a félidei kétgólos hátrány kimondottan szimpatikus képet mutatott. Szünetben készítettem a Fradi kapusáról, pontosabban izzadságcseppjeiről egy fotót, ami azért megmutatta a küzdelem nyomait.

Pikáns volt azt is nézni, hogy a bemelegítő Sierra minden mozdulat egy másik kapus nagyság nézte a lelátóról. Ekkor még Bíró Blanka sem gondolta, hogy a kapuscsere elég erősen befolyásolja a végeredményt.

Három perc alatt öt könnyű szegedi gól jött, s ezzel meg is pecsételődött a zöld-fehérek sorsa. Sierra sorban védte a ziccereket, átlövéseket, de még hetest is fogott. Szemmel láthatóan szenvedett a Fradi támadásban és a védekezés sem volt túl acélos.

Azt is mondhatnám, hogy nem történt semmi, csak a papírforma érvényesült. Az külön érdekes volt, hogy tízgólos vezetésnél Pastor többet veszekedett emelt hangnemben játékosaival, mint az első félidő szorosnak mondható időszakában. Annyi élmény azért maradt a közönségnek, hogy a méretes zakó ellenére csodálhatta a világklasszisok játékintelligenciáját, félelmetes bombáit és a kézilabda briliáns megoldásait.

A Fradi pedig túl van azokon a mérkőzéseken, amelyeken borítékolható vereség, s hogy igazából az első félidőben látottak „nyernek” a következő fordulókban, az kiderül pár hét alatt.

Kép és szöveg: Koncz Dezső

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s