FRADI A BAJNOK

Miközben indultam a Komjádi uszodába, abban biztos lehettem, hogy az egyik csapat teljes legénysége vízbe fog ugrani az utolsó momentum után. Már a gyülekezőnél, az uszoda előtt érezhető volt, hogy a szurkolók mindkét oldalon maximálisan elszántak.

Bent, egy fél órával a kezdés előtt egy talpalatnyi hely nem maradt. Gondos szülők sejthették, hogy pokoli lesz a hangzavar az első pillanattól kezdve, mert két ifjú szurkolón is felfedeztem a zajvédő eszközöket.

A bemelegítésnél a játékosokon érezhető volt az a feszültség, ami, a most vagy soha lelki állapot jellemzője. Azon is elgondolkodtam, hogy mennyire furcsa lehet a sportban, hogy harcostársak a válogatottban, barátok a hétköznapi életben, egymás ellen feszülnek a négyszer nyolc percre.

Mese nem volt, bajnokot kellett avatni. Egy krimi író sem varázsolhatott volna izgalmasabb forgatókönyvet a bajnokság befejezéséhez. A három nyert mérkőzésig tartó küzdelemben, az elején a Fradi úgy húzott el a Szolnoktól, mintha a legtermészetesebb dolog lenne a trónfosztás.

Aztán, hamar kiderült, hogy nem véletlenül lettek Nagy Viktorék a világ legjobbjai az elmúlt esztendőben. A döntő, ötödik mérkőzésen kettő-kettőre állt az aranyért folyó vetélkedő.

Mindkét oldalon a világ legjobbja igyekeztek azon, hogy legyűrjék a másikat. Az első percekben a Szolnok bizonyította, hogy a vízilabda az egyik legszebb sport a világon. Parádés találatokkal elhúztak két góllal is, ami egy ilyen kiélezett csatában egész nagy előnynek számíthatott volna.

Nagy Viktor parádézott, mint mindig és még ötméterest is fogott, az őrületbe és bizonytalanságba kergetve a zöld-fehéreket. Volt azonban ezen az estén egy Varga Dániel, aki három góljával „vitte” csapatát a győzelem felé. Természetesen nem csak Dani érdeme, hogy az utolsó percre már felszabadulhattak az érzelmek a Fradi „B középben” és a játékosokban egyaránt. Jöhetett a csobbanás ruhástól, edzőstől, segítőstől. Bajnok lett az FTC!

Le a kalappal a Szolnok előtt is, s nem csak azért, mert az ezüstérem került a nyakukba, amelynek láthatóan azért nem annyira örültek, hanem azért a sportemberi magatartásért, amely a mérkőzés után volt tapasztalható. Megköszönték, megtapsolva szurkolóiknak, hogy végig a csapat mellett voltak, s lesznek is valószínűleg még sokáig. Elismerően gratuláltak a győztesnek és elhangzottak olyan mondatok is, hogy: „Megérdemeltétek!”

Tűzijáték, pezsgő és féktelen öröm zöld-fehér oldalon. Egy góllal, de ebben az évben Vámos Marciék voltak jobbak. Milyen érdekes, hogy pár napja az az egy gól még könnyeket jelentett a Fradi kézilabdázó lányainak és ezüstérmet, ezen az estén pedig a trófea magasba emelését, az aranyérmet jelentette a vízilabda csapatnak.

Egy biztos! Büszke lehet a magyar vízilabda, mert van két világ legjobb csapatunk!

Kép és szöveg: Koncz Dezső

There is one comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s