ERŐFELMÉRŐ

Imádom a ládát a fotókon, de időnként a kép tud érdekes lenni akkor is, ha csak maga a küzdelem látható egy-egy felvételen. Ki-kidöntse el elízlése szerint, hogy melyik a legizgalmasabb pillanat. Az utóbbi időben az amerikai foci kínált fel számomra tetsző képeket és természetesen az „örök” szerelem, a vízilabda.

A BENU Kupára már hagyományos módon járok a Margitszigetre, de talán nem is annyira az eredmények izgatnak, hanem az, hogy fotó szempontból ezek a szabadtéri események kínáljak a legjobb képeket.

Négy nemzet legényei mérették meg magukat három napon keresztül. Magam a második délutánon, estén jutottam el a medence partjára fényképezőgépemmel megörökítve mind a négy csapatot, minden mozzanatot, nézőket, a rengeteg gyereket és az önfeledt szurkolást.

Szakmai szempontból fontos volt mind a három mérkőzés, mert a pár nap múlva kezdődő Európa Bajnokság előtt ezek voltak az utolsó éles csatározások. A kapitány ki tudott próbálni mindent, ami a kontinensviadal szempontjából fontos lehet, s valljuk meg, hogy ez egyenértékű lehet, akár egy világbajnoksággal is.

Az ellenfelek is úgy érkeztek Budapestre, hogy a legjobbak ugrottak medencébe mindhárom napon. A sorból talán csak a Román válogatott lógott ki egy hangyányit, de leírni őket sem lehet senkinek.

Második napon, Nagy Viktort láthattam a kapuban, s be kell vallanom, ma is Őt tartom a világ legjobbjának. Teljesítménye, fanatizmusa minden válogatottat magával ragadna. A miénkben ehhez akadt partnere a három napon bőven. Kellemes gondja a kapitánynak, hogy ki szálljon vízben, annál is inkább, mert az ellenfelek legjobbjai is a haza bajnokságban pallérozódnak, ismerősek minden válogatott játékos számára.

A nézők között ismét sok volt a gyerek és ez leginkább annyiból érdekes, hogy többségük a legfiatalabb utánpótlás, az egyesületek legnagyobb örömére. Ha valahol világelsők vagyunk, akkor a vízilabdában mindenképpen, előkelő helyet foglalunk el.

 A szövetség érezhetően igyekszik gondját viselni annak a hegemóniának, amit a nagy elődök megalapoztak. Példakép a fiatalok előtt akad bőven, akár a közelmúltból is.

A BENU Kupát megnyertük, de a játékosok arckifejezésén láttam, éreztem, hogy ez nagyon szép, de csak egy utolsó állomás az EB előtt. Lélekben mindannyian ott jártak már az Olaszok, Szerbek, Horvátok és a többiek elleni küzdelemben. Ekkor gondoltam arra, hogy jó lenne fényes éremért harcolni a kontinens viadalon, de mi az eredményektől függetlenül nagyon szeretjük Őket. Hajrá MAGYAROK!

Kép és szöveg: Koncz Dezső

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s