Több tucat divatbemutatón vettem már részt fényképezőgépemmel. Csupa csillogás, pompa, gyönyörű modellek. Az ember szeme szívesen elidőzik mindezek együttesén, amikor a ruhakölteményekben végig vonulnak a kifutón a hölgyek és az urak.

Mák Dóri Szombathelyen pár éve kigondolt valamit, ami egy személyes élményen alapult. Egy jól szituált család, befogta a csemetéje szemét, hogy ne lássa a gyalogosátkelőn kerekes székével igyekvő fiatalt. Miért? Csak azért, mert ki tudja milyen okból, születési rendellenességből adódóan vagy egy baleset következtében kénytelen az életét másképpen élni?

Az ötlet, hogy csodálatos márkákban, saját tervezésű ruhákban vonuljanak a fogyatékkal élő fiatalok, megteremtve a divatbemutatók minden szépségét, több mint dicséretes.

Arra most nem volt lehetőségem, hogy a fodrászok, sminkesek munkájába betekintsek fényképezőgépemmel, pedig ilyen alkalmakkor ezek a pillanatok szinte jobban érdekelnek, mint maga az esemény. Azt azonban most sem hagytam ki, hogy a bevonulások előtti perceket megörökítsem.

A fogyatékkal élők szinte minden szegmense képviseltette magát a divatbemutatón, amely azért másképpen történt, mint a kollekciók bemutatásakor történni szokott.

Csillogó szemek, vidám ölelések, parányi izgalom, nagy élmény. Megmutatták magukat kicsik, nagyok a világnak. „Mák Dóri-DKM” Alapítványa bebizonyította, hogy milyen értékek rejlenek abban a világban, ahol az élet kényszerűségéből adódóan, az életkörülmények eltérnek az átlagostól. Sok-sok kitartás és jöhet a következő ilyen alkalom!

Kép és szöveg: Koncz Dezső