Az első, idegenbeli mérkőzés után nem sok esély maradt arra, hogy a Vasas röplabdás lányai továbbjutásban reménykedjenek. Igaz a sportban olyan soha nem szerepelhet, hogy feladjon bárki bármit is, legyen az esély minimális.

Röplabdában három szettet nyerni egyáltalán nem lehetetlen. Ebben bízott az a rengeteg drukker is már a mérkőzés előtt iszonyatos hangzavart produkált a lelátón. Dobokkal, kürtökkel, zászlókkal és természetesen hangos torokkal biztosították a lányokat rendíthetetlen szeretetükről.

A bemelegítésen azt érezte az ember, hogy nagyon elszánt csapat képét mutatta a Vasas, míg a Szlovén vendégek nyugalmat, magabiztosságot sugalltak.

A derbi úgy indult, ahogyan azt a legszebb álmaiban képzelete el mindenki a hazai oldalon. A pontok csak a Vasas oldalán „híztak”. Gyorsan időt is kért a Formi Rogoza mestere. Ez azonban semmit változtatott a végkimenetelen. Magabiztosan nyert a Vasas.

Felébredtek a vendégek és elkezdtek ijesztő módon menetelni, ráadásul Panagiota Dioti olyan sérülést szenvedet, ami érezhetően megfogta a többieket. Nem csoda, hogy ezt a menetet nyerték a vendégek.

Kezdtünk mindannyian csodát várni, mert a csapatban érezhetően benne volt a nyerés. És a csoda jött, kétszer egymás után is. Jöhetett a döntő ütközet! Egyetlen szett, amely el kellett döntse a továbbjutást.

Gyors Vasas pontok, teljesen szétesettnek tűnt szlovének, a végén pedig hatalmas, felszabadult indulatok, ízlelgetve a győzelem táncát. Ezen az estén megérdemelték a lányok a továbbjutást. Erős a csapat és nem csak játéktudásban, hanem mentálisan is. Ez pedig több mint biztató a jövőt illetően.

Kép és szöveg: Koncz Dezső