RANGOT ADÓ RANGADÓ

Rangadó. Ízlelgetem a szó jelentését araszolva a Papp László Aréna felé, keresve a sajtó számára kijelölt beléptetési pontot. Udvarias útba igazítás után jöhet az első kávé és pár szem pogácsa. Még elcsíptem az első mérkőzés végét. A Horvátok legyőzték hozva Észtországot a papírformának megfelelően. Az első napot televízión követtem végig, ahol a lányaink magabiztosan verték a második napi vesztest, egyetlen szettet sem veszítve.

A Román válogatott, azért egy más „falat”. Beszélgettem olyan szakemberekkel, akik nálam azért szakavatottabbak ebben a sportágban nálam és összegyűjtve a véleményeket már előzetesen is ötven-ötven százalékra jelezte az esélyeket.

Nekem ezzel szemben az volt a véleményem, hogy a lányok mellett ott a „plusz játékos”, a közönség. Talán soha nem drukkoltak ilyen sokan a válogatottunknak, mint most az arénában. Volt szerencsém több rangos hazai eseményen ott lenni. A hangulattal egyszer sem volt probléma, de, amit az küzdőtérre érkezve tapasztaltam, az felülmúlhatatlan volt.

A bemelegítést végző lányainkon és érződött a feszültség. Nem voltak így ezzel másképpen a román csapat tagjai sem. Aztán, a bíró elfoglalta helyét a pulpitusán és indulhatott a sok mindenre választ adó derbi.

Kétségtelenül a románok kezdték jobban a pontgyártást. Szépen kiegyenlítődött fölényük és voltak szemet gyönyörködtető pillanatok mindkét oldalon. Szorosan ugyan az első menet elment.

Úgy vetették bele Szakmáry Grétáék a második felvonásba, hogy ellentmondást ne tűrő módon hengereltek. Igaz, ekkor is sem sok volt az előny, de a lényeg az egyenlítés volt és ez sikerült.

A következő lépés ismét Romániánál volt, de megtanultuk már sok-sok mérkőzésen, hogy ez semmit jelent, mert hátra volt még egy döntő ütközet. Egy parányit több volt a hiba és hiába kapaszkodtak a lányok az utolsó pillanatig, a derbit Nneka Onyajekwe és társai húzták be.

Természetesen a lépéshátrány nem előny, de a végéig még van két nyerhető mérkőzés és egy „látvány röplabda” a Hollandokkal. Ki tudja, mit hoznak a következő napok. Egy biztos, hogy a közönség minden esetben plusz játékosként, segíthetik a csapatot, úgyhogy fel kell állni a fotelek kényelmes világából és kereplőkkel, zászlókkal, hanggal a helyszínen buzdítani a sikerre a lányokat, mert megérdemlik!

Kép és szöveg: Koncz Dezső

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s